Nagy meglepetés, hogy a top 10-es listában egyetlen gazdasági végzettség sem szerepel. Mutatjuk, melyik diplomával lehet az egyetem után a legtöbbet keresni.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as legfrissebb – 2020/2021-ben végzetteket is vizsgáló – adataiból kiderült, hogy az alábbi tíz végzettséggel lehetett átlagosan a legtöbbet keresni 2022 decemberében bruttóban:
A top 10-es listából látszik, hogy az államtudományi képzések továbbra is a legjobban fizető diplomák közé tartoznak. Az első hat helyen egy kivétellel csak ilyen végzettség szerepel. Újdonság, hogy a korábbiakhoz képest a képzeletbeli dobogóra nem fért fel a mérnökinformatikus diploma a bruttó 719 587 forintos átlagfizetésével sem.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Nincsen egyetlen gazdasági végzettség sem a top 10-ben
A lista második felében is csak műszaki, informatikai diplomák vannak. Újoncként a tizedik helyre egy agrártudományi diploma: a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök fért be bruttó 652 945 forintos átlagfizetéssel.
Fontos változás, hogy az első tíz legjobban kereső diploma között nincsen egyetlen gazdasági sem. A korábbi méréshez képest az alkalmazott közdaságtan nagyot esett vissza. A 2020/2021-ben végzettek csak bruttó 482 356 forintos fizetésre számíthattak.
Emelkedtek a kezdőfizetések
Még egy szembetűnő változás látszik a most közzétett adatokból, ugyanis a kezdőbérek a nagyrészt speciális tudást igénylő diplomák esetében jócskán megugrottak. A katonai infokommunikáció esetében mintegy bruttó 450 ezer forinttal emelkedtek a fizetések, de a friss diplomás katonai vezetők is körülbelül bruttó 330 ezer forinttal többet kerestek. De az alapképzést végzett mérnökinformatikusoknak és villamosmérnököknek is több mint százezer forinttal lett magasabb az átlagjövedelme.
Míg a 2019/2020-ben végzettek esetében elég volt bruttó 500 ezer forint ahhoz, hogy egy képzés felkerüljön a legjobban fizető diplomák tízes listájára, addigra a 2020/2021-ben végzettek esetében ehhez már mintegy bruttó 650 ezres átlagfizetésre volt szükség.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
