A tavalyi évhez képest óriási mértékben nőtt azoknak a pályakezdő diplomásoknak a fizetése, akik a katonai infokommunikáció alapszakon végeztek. Mutatjuk a Diplomás Pályakövetés 2023-as adatait.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2022-es adatai szerint - ami a 2019/20-as tanévben végzett egyetemisták eredményeit összesítette - a katonai infokommunikáció képzésen végzett hallgatók a tavalyi évben pályakezdőként bruttó 636 ezer forintos fizetésre számíthattak. Ehhez képest a november 27-én közzétett új adatok már azt mutatják, hogy azok, akik a 2020/21-es félévben szereztek diplomát ezen a képzésen, 2023-ban már átlagosan bruttó 1 092 490 forintos havibért vihettek haza.
Az öt legjobban fizető egyetemi végzettség a 2022-es adatok szerint a katonai infokommunikáció után a katonai vezető volt bruttó605 020 forintos fizetéssel, amit a mérnökinformatikus(bruttó 572 213 forint), villamosmérnöki (bruttó 538 238 forint) és a programtervező informatikus (bruttó 524 273 forint) követett. A DPR új adatai viszont azt mutatják, hogy ezeken a területeken a fizetések 2023-ban még magasabbak lettek.
A katonai vezetők bruttó átlagkeresete például több mint 300 ezer forinttal nőtt, így a 2020/21-es tanévben végzettek 2023-ban már bruttó 934 ezer forintot vihettek haza, míg a
Igazán drasztikus béremelések tehát csak az államtudományi képzettségek, kiváltképp az említett katonai infokommunikáció és katonai vezetői diplomák esetében történtek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
