A tavalyi évhez képest óriási mértékben nőtt azoknak a pályakezdő diplomásoknak a fizetése, akik a katonai infokommunikáció alapszakon végeztek. Mutatjuk a Diplomás Pályakövetés 2023-as adatait.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2022-es adatai szerint - ami a 2019/20-as tanévben végzett egyetemisták eredményeit összesítette - a katonai infokommunikáció képzésen végzett hallgatók a tavalyi évben pályakezdőként bruttó 636 ezer forintos fizetésre számíthattak. Ehhez képest a november 27-én közzétett új adatok már azt mutatják, hogy azok, akik a 2020/21-es félévben szereztek diplomát ezen a képzésen, 2023-ban már átlagosan bruttó 1 092 490 forintos havibért vihettek haza.
Az öt legjobban fizető egyetemi végzettség a 2022-es adatok szerint a katonai infokommunikáció után a katonai vezető volt bruttó605 020 forintos fizetéssel, amit a mérnökinformatikus(bruttó 572 213 forint), villamosmérnöki (bruttó 538 238 forint) és a programtervező informatikus (bruttó 524 273 forint) követett. A DPR új adatai viszont azt mutatják, hogy ezeken a területeken a fizetések 2023-ban még magasabbak lettek.
A katonai vezetők bruttó átlagkeresete például több mint 300 ezer forinttal nőtt, így a 2020/21-es tanévben végzettek 2023-ban már bruttó 934 ezer forintot vihettek haza, míg a
Igazán drasztikus béremelések tehát csak az államtudományi képzettségek, kiváltképp az említett katonai infokommunikáció és katonai vezetői diplomák esetében történtek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
