Meglepő, de a fogorvosok nem kerültek be a top 3-ba .
Bruttó 777 790 forint - a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai szerint ennyi volt az átlagjövedelmük azoknak az általános orvosoknak, akik a 2019/2020-as tanévben szereztek diplomát, ezzel az összeggel pedig ők a legjobban fizetett orvosi- és egészségtudományi területen végzettek.
Az adatok szerint azok, akik elvégzik a 12 féléves osztatlan szakot körülbelül egy hónap alatt helyezkednek el, ráadásul szinte mindannyian (95,61%) általános orvosként: 58 százalékuk a közszférában, 35 százalékuk pedig nonprofit területen.
A legtöbb orvostanhallgató ebben a tanévben a Debreceni Egyetemen végzett, ezt követi a Szegedi Tudományegyetem, majd a Pécsi Tudományegyetem.
A bérek tekintetében az orvosokat a gyógyszerészek követik bruttó 556 921 forintos átlagjövedelemmel, akik zömében a Pécsi Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudoményegyetemen szerezték meg a képesítésüket. Munkát körülbelül 2 hónap alatt találtak, a legtöbben pedig nem meglepő módon gyógyszerészként vagy szakgyógyszerészként helyezkedtek el, szinte mindannyian (85%) a közszférában.
A harmadik legjobban fizetett orvosi- és egészségtudományi terület az orvosi diagnosztikai analitikus bruttó 461 988 forintos átlagfizetéssel. A végzettek 100 százaléka diplomás munkakörben helyezkedik el körülbelül 2 hónap alatt, a legtöbben orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések kezelőjeként, orvosi laboratóriumi asszisztensként vagy általános egészségügyi asszisztensként. A végzettek számában ezen a szakon is a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem vezet, a harmadik helyet pedig a Miskolci Egyetem szerezte meg.
A bölcsészképzésekről itt, a műszaki képzésekről itt, a gazdasági képzésekről pedig itt olvashattok. Az informatikai képzésekről írt cikkünket ide kattintva éritek el, az agrárképzéseket itt, a társadalomtudományi képzéseket pedig ebben a cikkünkben:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
