Közzétette a legfrissebb adatait a diplomás pályakövetési rendszer. A bölcsész- és műszaki képzések után most azt is megnézzük, melyik a három legértékesebb gazdasági diploma.
Több mint 36 ezren jelentkeztek a 2023-as általános felvételi eljárásban valamilyen gazdasági képzésre, közülük pedig 21 ezren be is kerültek az általuk megjelelölt szakra.
Bár a gazdálkodási és menedzsment alapszak évek óta töretlenül a legsikeresebb képzés nem csak a gazdasági területek között, de az egész felvételiben (idén is több mint 14 ezer jelentkezőtt vonzott), mégsem ez a legjobban fizető gazdasági diploma a diplomás pályakövetés legfrissebb adatai szerint.
A 2022-es adatok alapján ezt a címet az alkalmazott közgazdaságtani diploma birtokolja. A pályakezdők ezen a területen bruttó 503 837 forintos brutó átlagjövedemmel számolhatnak, ráadásul a végzettek 100 százaléka diplomás munkakörben helyezkedik el, az első munkavégzésig eltelt hónapok száma pedig jellemzően kevesebb, mint két hónap a diploma megszerzését követően. A diplomások több mint 61 százaléka a versenyszférában helyezkedik el, az alapképzésen végzettek több mint fele, 58 százaléka pedig mesterképzésen folytatja a tanulmányait.
A lista második helyén a nemzetközi gazdálkodás alapszak szerepel. Azok az egyetemisták, akik ezen a szakon diplomáznak bruttó 459 ezer forintos átlagjövedelemre számíthatnak pályakezdőként. Az első munkavégzésig eltelt hónapok száma a diplomájuk megszerzését követően kevesebb mint egy hónap, a végzettek 71,48 százaléka diplomás munkát végez, 94,58 százalékuk a versenyszférában helyezkedik el. Az alapszakos diplomások 44,39 százaléka mesterszakon folytatja a tanulmányait.
A harmadik legjobban fizető gazdasági terület a pénzügy és számvitel bruttó 426 ezer forintos átlagjövedelemmel. A frissen végzettek az első munkahelyüket jellemzően kicsivel több, mint egy hónap alatt találják meg. 64,64 százalékuk diplomás munkát végez, 92,53 százalékuk pedig a versenyszférában helyezkedik el, jellemzően könyvelőként, könyvvizsgálóként vagy pénzügyi ügyintézőként. Mesterszakra viszonylag kevesen mennek, az alapszakos diplomások mindössze 36,63 százaléka választja a további tanulmányokat mesterképzésen.
A bölcsészdiplomákról szóló cikkünket itt, a műszaki diplomákról írt anyagunkat pedig ide kattintva olvashatjátok el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
