27 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma februártól áprilisig, majdnem ötödük fiatal

A 15 és 24 év közöttiek közül 272 ezren dolgoztak áprilisban a KSH friss adatai alapján.

  • Eduline/MTI

Áprilisban a munkanélküliek száma 190 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki közlése alapján. A 2023. február-áprilisi háromhónapos időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 27 ezerrel 197 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal 4,0 százalékra nőtt.

Áprilisban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma közben 4 millió 710 ezer volt, ez 29 ezerrel több, ha az egy évvel ezelőtti adattal hasonlítjuk össze. A február-áprilisi időszakban is az egy évvel korábbinál 14 ezerrel több, 4 millió 698 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma, jelentette szintén pénteken a KSH.

A nagyobb részük férfi, sok a fiatal

A jelölt háromhónapos időszak 197 ezres számából 106 ezren férfiak és 91 ezren nők voltak. Ez 4,1 és 4 százalékot jelent, illetve a férfiaknál 0,4 százalékos, a nőknél pedig 0,7 százalékos emelkedést. Ebben az időszakban a 15-24 éves munkanélküliek száma 34 ezer fő és ennek a fiatal korcsoportnak a munkanélküliségi rátája 11,1 százalék volt.

Ez azt jelenti, hogy az összes munkanélküli 17,2 százaléka ebből a korcsoportból került ki.

MTI

Kontrasztos, hogy míg a 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 3,7 százalékra emelkedett, míg az 55-74 éveseké 0,2 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent. A munkakeresés átlagos időtartama 9,4 hónap volt, a munkanélküliek 33,8 százaléka legalább egy éve keresett állást. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 2,6 százalékkal, 235 ezerre csökkent.

A 24 alattiak 27,7 százaléka már dolgozik

Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma áprilisban 17 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 6 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent. A 15-64 évesek közül 4 millió 581 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,3 százalék volt. Ebben a hónapban a férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 425 ezret tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,7 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 156 ezer volt, a foglalkoztatási ráta 0,3 százalékponttal, 70,0 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15-24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 272 ezer volt, foglalkoztatási rátájuk 0,4 százalékponttal, 27,7 százalékra nőtt.

Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 87,4 százalékra csökkent, míg az idősebb (55-64 éves) korosztályban 3,5 százalékponttal, 68,3 százalékra emelkedett.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Reviczky Zsolt)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.