27 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma februártól áprilisig, majdnem ötödük fiatal

A 15 és 24 év közöttiek közül 272 ezren dolgoztak áprilisban a KSH friss adatai alapján.

  • Eduline/MTI

Áprilisban a munkanélküliek száma 190 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki közlése alapján. A 2023. február-áprilisi háromhónapos időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 27 ezerrel 197 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal 4,0 százalékra nőtt.

Áprilisban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma közben 4 millió 710 ezer volt, ez 29 ezerrel több, ha az egy évvel ezelőtti adattal hasonlítjuk össze. A február-áprilisi időszakban is az egy évvel korábbinál 14 ezerrel több, 4 millió 698 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma, jelentette szintén pénteken a KSH.

A nagyobb részük férfi, sok a fiatal

A jelölt háromhónapos időszak 197 ezres számából 106 ezren férfiak és 91 ezren nők voltak. Ez 4,1 és 4 százalékot jelent, illetve a férfiaknál 0,4 százalékos, a nőknél pedig 0,7 százalékos emelkedést. Ebben az időszakban a 15-24 éves munkanélküliek száma 34 ezer fő és ennek a fiatal korcsoportnak a munkanélküliségi rátája 11,1 százalék volt.

Ez azt jelenti, hogy az összes munkanélküli 17,2 százaléka ebből a korcsoportból került ki.

MTI

Kontrasztos, hogy míg a 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 3,7 százalékra emelkedett, míg az 55-74 éveseké 0,2 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent. A munkakeresés átlagos időtartama 9,4 hónap volt, a munkanélküliek 33,8 százaléka legalább egy éve keresett állást. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 2,6 százalékkal, 235 ezerre csökkent.

A 24 alattiak 27,7 százaléka már dolgozik

Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma áprilisban 17 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 6 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent. A 15-64 évesek közül 4 millió 581 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,3 százalék volt. Ebben a hónapban a férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 425 ezret tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,7 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 156 ezer volt, a foglalkoztatási ráta 0,3 százalékponttal, 70,0 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15-24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 272 ezer volt, foglalkoztatási rátájuk 0,4 százalékponttal, 27,7 százalékra nőtt.

Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 87,4 százalékra csökkent, míg az idősebb (55-64 éves) korosztályban 3,5 százalékponttal, 68,3 százalékra emelkedett.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Reviczky Zsolt)

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.