A 15 és 24 év közöttiek közül 272 ezren dolgoztak áprilisban a KSH friss adatai alapján.
Áprilisban a munkanélküliek száma 190 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki közlése alapján. A 2023. február-áprilisi háromhónapos időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 27 ezerrel 197 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal 4,0 százalékra nőtt.
Áprilisban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma közben 4 millió 710 ezer volt, ez 29 ezerrel több, ha az egy évvel ezelőtti adattal hasonlítjuk össze. A február-áprilisi időszakban is az egy évvel korábbinál 14 ezerrel több, 4 millió 698 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma, jelentette szintén pénteken a KSH.
A nagyobb részük férfi, sok a fiatal
A jelölt háromhónapos időszak 197 ezres számából 106 ezren férfiak és 91 ezren nők voltak. Ez 4,1 és 4 százalékot jelent, illetve a férfiaknál 0,4 százalékos, a nőknél pedig 0,7 százalékos emelkedést. Ebben az időszakban a 15-24 éves munkanélküliek száma 34 ezer fő és ennek a fiatal korcsoportnak a munkanélküliségi rátája 11,1 százalék volt.
Ez azt jelenti, hogy az összes munkanélküli 17,2 százaléka ebből a korcsoportból került ki.
Kontrasztos, hogy míg a 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 3,7 százalékra emelkedett, míg az 55-74 éveseké 0,2 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent. A munkakeresés átlagos időtartama 9,4 hónap volt, a munkanélküliek 33,8 százaléka legalább egy éve keresett állást. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 2,6 százalékkal, 235 ezerre csökkent.
A 24 alattiak 27,7 százaléka már dolgozik
Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma áprilisban 17 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 6 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent. A 15-64 évesek közül 4 millió 581 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,3 százalék volt. Ebben a hónapban a férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 425 ezret tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,7 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 156 ezer volt, a foglalkoztatási ráta 0,3 százalékponttal, 70,0 százalékra emelkedett.
A fiatalok (15-24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 272 ezer volt, foglalkoztatási rátájuk 0,4 százalékponttal, 27,7 százalékra nőtt.
Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 87,4 százalékra csökkent, míg az idősebb (55-64 éves) korosztályban 3,5 százalékponttal, 68,3 százalékra emelkedett.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Reviczky Zsolt)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
