Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A 15 és 24 év közöttiek közül 272 ezren dolgoztak áprilisban a KSH friss adatai alapján.
Áprilisban a munkanélküliek száma 190 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki közlése alapján. A 2023. február-áprilisi háromhónapos időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 27 ezerrel 197 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal 4,0 százalékra nőtt.
Áprilisban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma közben 4 millió 710 ezer volt, ez 29 ezerrel több, ha az egy évvel ezelőtti adattal hasonlítjuk össze. A február-áprilisi időszakban is az egy évvel korábbinál 14 ezerrel több, 4 millió 698 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma, jelentette szintén pénteken a KSH.
A nagyobb részük férfi, sok a fiatal
A jelölt háromhónapos időszak 197 ezres számából 106 ezren férfiak és 91 ezren nők voltak. Ez 4,1 és 4 százalékot jelent, illetve a férfiaknál 0,4 százalékos, a nőknél pedig 0,7 százalékos emelkedést. Ebben az időszakban a 15-24 éves munkanélküliek száma 34 ezer fő és ennek a fiatal korcsoportnak a munkanélküliségi rátája 11,1 százalék volt.
Ez azt jelenti, hogy az összes munkanélküli 17,2 százaléka ebből a korcsoportból került ki.

Kontrasztos, hogy míg a 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 3,7 százalékra emelkedett, míg az 55-74 éveseké 0,2 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent. A munkakeresés átlagos időtartama 9,4 hónap volt, a munkanélküliek 33,8 százaléka legalább egy éve keresett állást. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 2,6 százalékkal, 235 ezerre csökkent.
A 24 alattiak 27,7 százaléka már dolgozik
Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma áprilisban 17 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 6 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent. A 15-64 évesek közül 4 millió 581 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,3 százalék volt. Ebben a hónapban a férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 425 ezret tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,7 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 156 ezer volt, a foglalkoztatási ráta 0,3 százalékponttal, 70,0 százalékra emelkedett.
A fiatalok (15-24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 272 ezer volt, foglalkoztatási rátájuk 0,4 százalékponttal, 27,7 százalékra nőtt.
Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 87,4 százalékra csökkent, míg az idősebb (55-64 éves) korosztályban 3,5 százalékponttal, 68,3 százalékra emelkedett.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Reviczky Zsolt)
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.