Hol lehet 800 ezer forint feletti bért kapni, és mennyivel keresnek kevesebbet a nők a férfiaknál?

2022 első negyedévében a teljes munkaidőben dolgozók átlagos bruttó fizetése 508 300 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). De milyen területen lehet a legjobban keresni?

  • Eduline/MTI

A KSH szerint a legjobban fizető ág az első negyedévben a fegyverpénz miatt a közigazgatás volt, ahol meghaladta a 823 ezer forintot a havi bruttó átlagkereset, amely 810 032 forint volt az információ és a kommunikáció, illetve 807 452 a pénzügyi szolgáltatás területén.

A legrosszabbul fizetett nemzetgazdasági ág - 309 ezer forinttal - a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás volt, de a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szociális ellátásban dolgozó teljes munkaidősök átlagkeresete is kisebb volt 380 ezer forintnál.

A KSH adatai szerint az első negyedévében a férfiak havi bruttó átlagbére 24 százalékkal volt magasabb a nőkénél. A két nem közötti rés a fegyveresek magas szolgálati juttatása miatt nőtt.

Továbbra is a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók bruttó átlagkeresete volt a legmagasabb, meghaladta a 639 ezer forintot. A megyék között a rangsor végén Szabolcs-Szatmár, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megye állt, ahol az átlagkereset a bruttó 400 000 forintot sem érte el.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.