Most megnézhetitek a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait az átlagkeresetekről. A vizsgált időszakot a koronavírus-járvány gazdasági következményei még csak részben érintették.
Márciusban a bruttó átlagkereset 400 400 forint volt, ami 9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben a bruttó és a nettó átlagkereset is 9,1 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, 384 200, illetve 255 500 forintra. A reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak első negyedévi, 4,3 százalékos növekedése mellett - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A márciusi rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított) bruttó átlagkereset 366 100 forintra becsülhető, ami 7,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 409 400 forint volt, 8,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 300 forint, a közfoglalkoztatottak nélkül 272 200 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 700 forint volt.
Márciusban az alkalmazásban állók létszáma 67 ezerrel kevesebb volt az egy évvel korábbinál, ez a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 48 ezres csökkenést jelent - fűzte hozzá a KSH.
A 19 és 29 év közöttiek csupán 31 százaléka tudná legalább fél évig kihúzni a megtakarításaival
A 19 és 29 év közöttiek 55 százaléka rendelkezik megtakarítással - átlagosan 300 ezer forinttal. A legtöbben lakásra és a tanulmányaikra spórolnak - derül ki egy friss felmérésből.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
