A 19 és 29 év közöttiek 55 százaléka rendelkezik megtakarítással - átlagosan 300 ezer forinttal. A legtöbben lakásra és a tanulmányaikra spórolnak - derül ki egy friss felmérésből.
Jelenleg a fiatalok 55 százaléka rendelkezik megtakarítással – derült ki a K&H Csoport legfrissebb, 2020 első negyedéves ifjúsági indexéből. A két évvel ezelőtti 41 százalékos mutatóhoz képest ez kiváló eredmény.
Hogyan tesznek félre?
A legtudatosabb megtakarítási viselkedés - vagyis az, amikor már hónap elején félretesznek egy előre meghatározott összeget - a megkérdezett 19 és 29 év közöttiek csupán 30 százalékára jellemző. Viszont folyamatosan csökken azoknak a száma, akik egyáltalán nem tesznek félre a havi jövedelmükből.
Az idei év első negyedévben a megkérdezettek csupán 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenleg nem tud félretenni, ami a 2018 utolsó negyedévében mért 30 százalékhoz képest lényegesen kisebb arány.
A K&H 2020 első negyedéves ifjúsági indexe szerint a fiatalok rendelkezésére álló megtakarítások átlagos összege 404 ezer forint volt, ez az összeg a 2019-es adatokhoz képest enyhe visszaesést mutat. Ez a szám azonban a megkérdezettek 55 százalékának válaszaiból számított átlag – hiszen ennyien mondták, hogy egyáltalán félre tudnak tenni. A maradék 45 százalék semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. A 19-25 évesek körében mért átlag megtakarítási összeg 300 ezer forint körül, míg a 26-29 éves korosztályban már félmillió forint felett alakult.
A felmérés szerint a fiatalok csupán 31 százaléka képes fél évnél tovább fenntartani magát megtakarításaiból, míg közel ugyanennyien, 34 százalékuk kevesebb mint egy hónap alatt felélné összespórolt pénzét.
Mire spórolnak?
Megtakarításaikat illetően a megkérdezettek 36 százaléka nem említett konkrét célt. Az összes válaszadó 47 százaléka a lakáscélú megtakarítást jelölte prioritásként, míg a 14-18 éves korosztályban ez csak 27 százalékra volt jellemző, 22 százaléka pedig a tanulmányaira tervezi fordítani a megtakarításait.
A bölcsészek és a szakképzésben tanulók érzik leginkább bizonytalannak az elhelyezkedésüket a koronavírus miatt
Az IT, technológia területen tanuló vagy dolgozó fiatalok tartják leginkább biztosnak munkakilátásukat a koronavírus-járvány kedvezőtlen munkaerőpiaci hatása ellenére, leginkább a szakképzésben tanuló fiatalok aggódnak, és a bölcsészek érzik magukat leginkább érintettnek - közölte országos reprezentatív felmérésének eredményét a Zyntern.com állásportál szerdán az MTI-vel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
