A 19 és 29 év közöttiek csupán 31 százaléka tudná legalább fél évig kihúzni a megtakarításaival

A 19 és 29 év közöttiek 55 százaléka rendelkezik megtakarítással - átlagosan 300 ezer forinttal. A legtöbben lakásra és a tanulmányaikra spórolnak - derül ki egy friss felmérésből.

  • Eduline

Jelenleg a fiatalok 55 százaléka rendelkezik megtakarítással – derült ki a K&H Csoport legfrissebb, 2020 első negyedéves ifjúsági indexéből. A két évvel ezelőtti 41 százalékos mutatóhoz képest ez kiváló eredmény.

Hogyan tesznek félre?

A legtudatosabb megtakarítási viselkedés - vagyis az, amikor már hónap elején félretesznek egy előre meghatározott összeget - a megkérdezett 19 és 29 év közöttiek csupán 30 százalékára jellemző. Viszont folyamatosan csökken azoknak a száma, akik egyáltalán nem tesznek félre a havi jövedelmükből.

Az idei év első negyedévben a megkérdezettek csupán 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenleg nem tud félretenni, ami a 2018 utolsó negyedévében mért 30 százalékhoz képest lényegesen kisebb arány.

A K&H 2020 első negyedéves ifjúsági indexe szerint a fiatalok rendelkezésére álló megtakarítások átlagos összege 404 ezer forint volt, ez az összeg a 2019-es adatokhoz képest enyhe visszaesést mutat. Ez a szám azonban a megkérdezettek 55 százalékának válaszaiból számított átlag – hiszen ennyien mondták, hogy egyáltalán félre tudnak tenni. A maradék 45 százalék semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. A 19-25 évesek körében mért átlag megtakarítási összeg 300 ezer forint körül, míg a 26-29 éves korosztályban már félmillió forint felett alakult.

A felmérés szerint a fiatalok csupán 31 százaléka képes fél évnél tovább fenntartani magát megtakarításaiból, míg közel ugyanennyien, 34 százalékuk kevesebb mint egy hónap alatt felélné összespórolt pénzét.

Mire spórolnak?

Megtakarításaikat illetően a megkérdezettek 36 százaléka nem említett konkrét célt. Az összes válaszadó 47 százaléka a lakáscélú megtakarítást jelölte prioritásként, míg a 14-18 éves korosztályban ez csak 27 százalékra volt jellemző, 22 százaléka pedig a tanulmányaira tervezi fordítani a megtakarításait.

A bölcsészek és a szakképzésben tanulók érzik leginkább bizonytalannak az elhelyezkedésüket a koronavírus miatt

Az IT, technológia területen tanuló vagy dolgozó fiatalok tartják leginkább biztosnak munkakilátásukat a koronavírus-járvány kedvezőtlen munkaerőpiaci hatása ellenére, leginkább a szakképzésben tanuló fiatalok aggódnak, és a bölcsészek érzik magukat leginkább érintettnek - közölte országos reprezentatív felmérésének eredményét a Zyntern.com állásportál szerdán az MTI-vel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.