A 19 és 29 év közöttiek 55 százaléka rendelkezik megtakarítással - átlagosan 300 ezer forinttal. A legtöbben lakásra és a tanulmányaikra spórolnak - derül ki egy friss felmérésből.
Jelenleg a fiatalok 55 százaléka rendelkezik megtakarítással – derült ki a K&H Csoport legfrissebb, 2020 első negyedéves ifjúsági indexéből. A két évvel ezelőtti 41 százalékos mutatóhoz képest ez kiváló eredmény.
Hogyan tesznek félre?
A legtudatosabb megtakarítási viselkedés - vagyis az, amikor már hónap elején félretesznek egy előre meghatározott összeget - a megkérdezett 19 és 29 év közöttiek csupán 30 százalékára jellemző. Viszont folyamatosan csökken azoknak a száma, akik egyáltalán nem tesznek félre a havi jövedelmükből.
Az idei év első negyedévben a megkérdezettek csupán 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenleg nem tud félretenni, ami a 2018 utolsó negyedévében mért 30 százalékhoz képest lényegesen kisebb arány.
A K&H 2020 első negyedéves ifjúsági indexe szerint a fiatalok rendelkezésére álló megtakarítások átlagos összege 404 ezer forint volt, ez az összeg a 2019-es adatokhoz képest enyhe visszaesést mutat. Ez a szám azonban a megkérdezettek 55 százalékának válaszaiból számított átlag – hiszen ennyien mondták, hogy egyáltalán félre tudnak tenni. A maradék 45 százalék semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. A 19-25 évesek körében mért átlag megtakarítási összeg 300 ezer forint körül, míg a 26-29 éves korosztályban már félmillió forint felett alakult.
A felmérés szerint a fiatalok csupán 31 százaléka képes fél évnél tovább fenntartani magát megtakarításaiból, míg közel ugyanennyien, 34 százalékuk kevesebb mint egy hónap alatt felélné összespórolt pénzét.
Mire spórolnak?
Megtakarításaikat illetően a megkérdezettek 36 százaléka nem említett konkrét célt. Az összes válaszadó 47 százaléka a lakáscélú megtakarítást jelölte prioritásként, míg a 14-18 éves korosztályban ez csak 27 százalékra volt jellemző, 22 százaléka pedig a tanulmányaira tervezi fordítani a megtakarításait.
A bölcsészek és a szakképzésben tanulók érzik leginkább bizonytalannak az elhelyezkedésüket a koronavírus miatt
Az IT, technológia területen tanuló vagy dolgozó fiatalok tartják leginkább biztosnak munkakilátásukat a koronavírus-járvány kedvezőtlen munkaerőpiaci hatása ellenére, leginkább a szakképzésben tanuló fiatalok aggódnak, és a bölcsészek érzik magukat leginkább érintettnek - közölte országos reprezentatív felmérésének eredményét a Zyntern.com állásportál szerdán az MTI-vel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
