Átlagosan 418 ezer forint megtakarításuk van a 19 és 29 év közöttieknek, mégis szoronganak pénzügyeik miatt - derül ki egy friss felmérésből.
A pénzügyekhez köthető szorongás bár társadalmi szintű probléma, hatványozottan érinti a 18-34 éves korosztályt. A Finra Investor Education Foundation felméréséből kiderült például, az amerikai fiatalok 63 százaléka számol be nagymértékű stresszről, ha a pénzügyeire gondol.
Jól megy a spórolás
A jelenlévő szorongás ellenére, úgy tűnik sikeresen félre tudnak tenni. A K&H ifjúsági indexének 2019. harmadik negyedéves adatai szerint a megtakarítások átlagos összege 418 ezer forint körül alakult, a 19-25 évesek körében mért átlag 220 ezer forint, ami a 26-29 éves korosztályban már 800 ezer forintra nő.
A felmérés szerint a megtakarítási viselkedések nagyon különbözőek: a leginkább tudatos megtakarítási viselkedés 27 százalékra jellemző, ők már hónap elején félreteszik a kívánt összeget. A hónap végén megmaradt pénzt 23 százalék teszi el, 32 százalék csak alkalmanként takarít meg. Mindössze 18 százalékra tehető azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tesznek félre. A függetlenedési szándékot a takarékoskodás célja is jól mutatja: a megtakarító fiatalok fele lakáscéllal tesz félre - írják.
Háromezerrel kevesebb a munkanélküli a 15-24 évesek között, mint tavaly ilyenkor
Csökkent a 15-24 éves munkanélküliek száma az elmúlt egy évhez képest, háromezer fővel kevesebben nem tanulnak vagy dolgoznak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
