Pedig a kormány számára kiemelten fontos, hogy biztosítsa a jól képzett informatikai szakembereket a magyar munkaerőpiacnak - mondta Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára
Solymár Károly Balázs azt mondta, hogy középtávon 22 ezer és 25 ezer közötti informatikus hiányzik, a szektor közvetett hatásával legalább 72 ezer munkavállalónak adna munkát. A hiány ledolgozásáért most programot indítanak, melynek célja, hogy az informatikai ágazatban emelkedjen a szakképzett diplomások száma.
A tervek szerint a program miatt növekszik majd a felsőoktatásban az informatikai szakokra jelentkezők és felvettek száma is. Míg 2001 és 2014 között 35 százalékkal csökkent az egyetemi informatikai szakokra jelentkezők száma, addig 2015 és 2019 között a felvett és a jelentkezők száma mintegy 40 százalékot emelkedett - mondta el a helyettes államtitkár.
Az ITM helyettes államtitkára kitért arra, hogy az egyetemeken általában 30 százalék körüli a lemorzsolódás aránya, ugyanakkor ez a mutató az informatikai szakokon bőven 45 százalék felett van. Ez hosszútávon káros a diplomát nem szerzőknek, mert alacsonyabb értékű munkaköröket töltenek be, nem tudnak magasabb értéket produkálni - mondta Solymár Károly Balázs az MTI tudósítása szerint. A most indult programba minimálisan száz hazai kkv bevonását tervezik, legalább ötszáz aktív, informatikai hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákot szeretnének bevonni a programba. A kormány hallgatónként a minimálbér 92,5 százalékát adná támogatásként, a gyakornoki díjról a kkv döntene a piaci szinthez mérten.
Még mindig nagy probléma az informatikushiány: az ipar nagyon hamar kiszívja a leendő szakembereket
Szüksége van a gazdaságnak informatikusokra, máig nagyon kevés a jelentkező, ráadásul sokan a felvettek közül is korán engednek a jól fizető cégek csábításának, és „félig képzetten" hagyják ott az egyetemet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
A férfi 2023-ban kezdte meg tanulmányait a BME-n, az egyetem tájékoztatása szerint azonban tanulmányai jelentős részében szüneteltette a hallgatói jogviszonyát beutazási nehézségek miatt. A Stipendium Hungaricum állami ösztöndíjprogram keretében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tanult mérnökinformatikát az a palesztin hallgató, aki később a Hamász katonai szárnyában harcolt.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
Bár korábban abban bíztak, hogy az iskolában bevezetik az úgynevezett A/B menüs rendszert, augusztusban kiderült, hogy erre egyelőre nem kerül sor.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
