22-25 ezer közötti informatikus hiányzik a piacról: a kormány még több diplomást szeretne

Pedig a kormány számára kiemelten fontos, hogy biztosítsa a jól képzett informatikai szakembereket a magyar munkaerőpiacnak - mondta Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára

  • Eduline/MTI

Solymár Károly Balázs azt mondta, hogy középtávon 22 ezer és 25 ezer közötti informatikus hiányzik, a szektor közvetett hatásával legalább 72 ezer munkavállalónak adna munkát. A hiány ledolgozásáért most programot indítanak, melynek célja, hogy az informatikai ágazatban emelkedjen a szakképzett diplomások száma.

A tervek szerint a program miatt növekszik majd a felsőoktatásban az informatikai szakokra jelentkezők és felvettek száma is. Míg 2001 és 2014 között 35 százalékkal csökkent az egyetemi informatikai szakokra jelentkezők száma, addig 2015 és 2019 között a felvett és a jelentkezők száma mintegy 40 százalékot emelkedett - mondta el a helyettes államtitkár.

Az ITM helyettes államtitkára kitért arra, hogy az egyetemeken általában 30 százalék körüli a lemorzsolódás aránya, ugyanakkor ez a mutató az informatikai szakokon bőven 45 százalék felett van. Ez hosszútávon káros a diplomát nem szerzőknek, mert alacsonyabb értékű munkaköröket töltenek be, nem tudnak magasabb értéket produkálni - mondta Solymár Károly Balázs az MTI tudósítása szerint. A most indult programba minimálisan száz hazai kkv bevonását tervezik, legalább ötszáz aktív, informatikai hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákot szeretnének bevonni a programba. A kormány hallgatónként a minimálbér 92,5 százalékát adná támogatásként, a gyakornoki díjról a kkv döntene a piaci szinthez mérten.

Még mindig nagy probléma az informatikushiány: az ipar nagyon hamar kiszívja a leendő szakembereket

Szüksége van a gazdaságnak informatikusokra, máig nagyon kevés a jelentkező, ráadásul sokan a felvettek közül is korán engednek a jól fizető cégek csábításának, és „félig képzetten" hagyják ott az egyetemet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.