Szüksége van a gazdaságnak informatikusokra, máig nagyon kevés a jelentkező, ráadásul sokan a felvettek közül is korán engednek a jól fizető cégek csábításának, és „félig képzetten” hagyják ott az egyetemet.
Ez még az elitképzésnek számító Műegyetemen is jellemző – mondja Tevesz Gábor, a BME tanszékvezető-helyettese a hvg.hu-nak.
Mintegy 30 ezer informatikus hiányzik a gazdaságból, az oktató szerint azonban ebbe éppúgy beletartoznak a magasan képzett informatikusok, mint a különböző informatikai „betanított munkások”.
Egyértelmű, hogy sokkal több informatikust kellene képezni. Ehhez több jelentkezőre lenne szükség. Jelenleg a középiskolások körében általában a természettudományos, a műszaki és az informatikai szakmaterületek kevésbé népszerűek. Nehéznek tartják az ezeket megalapozó tárgyakat a diákok. Ebből következik, hogy a jelentkezési számok alacsonyabbak, mint kellene - mondta Tevesz Gábor.
Egy kutatás szerint jelentős a lemorzsolódás az egyetemi alapképzéseken: a hallgatók 40 százaléka megszakítja tanulmányait - az okok egyelőre nem tisztázottak, de annyi biztos, hogy sok cég kifejezetten hajt az egyetemista munkaerőre.
A BME-n jelenleg 800-900 hallgatót vesznek fel, ezzel az országban ők képezik a legtöbb informatikust. Tevesz Gábor szerint valószínűleg a mérnökinformatikusokból és a programtervezőkből van a legégetőbb hiány, de gazdaságinformatikus sincs elég.
Azonban nem csak a kevés jelentkező, hanem a lemorzsolódás is nagy probléma. A Műegyetemen a belépők valamivel több, mint 60 százaléka szerez mindössze diplomát alapszakon. És ezeknek az alapdiplomásoknak is csak a 60-70 százaléka megy tovább mesterszakra - magyarázza a tanszékvezető helyettes. Az ipar ugyanis nagyon hamar kiszívja a leendő szakembereket, ők kevés eséllyel jutnak el a diplomáig. "Kicsit sarkosan fogalmazva: ezek az idő előtt elcsábított fiatalok informatikai segédmunkások lesznek" - mondja Tevesz Gábor.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
|
