Még mindig nagy probléma az informatikushiány: az ipar nagyon hamar kiszívja a leendő szakembereket

Szüksége van a gazdaságnak informatikusokra, máig nagyon kevés a jelentkező, ráadásul sokan a felvettek közül is korán engednek a jól fizető cégek csábításának, és „félig képzetten” hagyják ott az egyetemet.

  • Eduline

Ez még az elitképzésnek számító Műegyetemen is jellemző – mondja Tevesz Gábor, a BME tanszékvezető-helyettese a hvg.hu-nak.

Mintegy 30 ezer informatikus hiányzik a gazdaságból, az oktató szerint azonban ebbe éppúgy beletartoznak a magasan képzett informatikusok, mint a különböző informatikai „betanított munkások”. 

Egyértelmű, hogy sokkal több informatikust kellene képezni. Ehhez több jelentkezőre lenne szükség. Jelenleg a középiskolások körében általában a természettudományos, a műszaki és az informatikai szakmaterületek kevésbé népszerűek. Nehéznek tartják az ezeket megalapozó tárgyakat a diákok. Ebből következik, hogy a jelentkezési számok alacsonyabbak, mint kellene - mondta Tevesz Gábor.

Friss kutatás: a munkahely nem helyettesíti az egyetemi tanulást

Egy kutatás szerint jelentős a lemorzsolódás az egyetemi alapképzéseken: a hallgatók 40 százaléka megszakítja tanulmányait - az okok egyelőre nem tisztázottak, de annyi biztos, hogy sok cég kifejezetten hajt az egyetemista munkaerőre.

A BME-n jelenleg 800-900 hallgatót vesznek fel, ezzel az országban ők képezik a legtöbb informatikust. Tevesz Gábor szerint valószínűleg a mérnökinformatikusokból és a programtervezőkből van a legégetőbb hiány, de gazdaságinformatikus sincs elég.

Azonban nem csak a kevés jelentkező, hanem a lemorzsolódás is nagy probléma. A Műegyetemen a belépők valamivel több, mint 60 százaléka szerez mindössze diplomát alapszakon. És ezeknek az alapdiplomásoknak is csak a 60-70 százaléka megy tovább mesterszakra - magyarázza a tanszékvezető helyettes. Az ipar ugyanis nagyon hamar kiszívja a leendő szakembereket, ők kevés eséllyel jutnak el a diplomáig. "Kicsit sarkosan fogalmazva: ezek az idő előtt elcsábított fiatalok informatikai segédmunkások lesznek" - mondja Tevesz Gábor.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

Hozzászólások

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu