Pedig a kormány számára kiemelten fontos, hogy biztosítsa a jól képzett informatikai szakembereket a magyar munkaerőpiacnak - mondta Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára
Solymár Károly Balázs azt mondta, hogy középtávon 22 ezer és 25 ezer közötti informatikus hiányzik, a szektor közvetett hatásával legalább 72 ezer munkavállalónak adna munkát. A hiány ledolgozásáért most programot indítanak, melynek célja, hogy az informatikai ágazatban emelkedjen a szakképzett diplomások száma.
A tervek szerint a program miatt növekszik majd a felsőoktatásban az informatikai szakokra jelentkezők és felvettek száma is. Míg 2001 és 2014 között 35 százalékkal csökkent az egyetemi informatikai szakokra jelentkezők száma, addig 2015 és 2019 között a felvett és a jelentkezők száma mintegy 40 százalékot emelkedett - mondta el a helyettes államtitkár.
Az ITM helyettes államtitkára kitért arra, hogy az egyetemeken általában 30 százalék körüli a lemorzsolódás aránya, ugyanakkor ez a mutató az informatikai szakokon bőven 45 százalék felett van. Ez hosszútávon káros a diplomát nem szerzőknek, mert alacsonyabb értékű munkaköröket töltenek be, nem tudnak magasabb értéket produkálni - mondta Solymár Károly Balázs az MTI tudósítása szerint. A most indult programba minimálisan száz hazai kkv bevonását tervezik, legalább ötszáz aktív, informatikai hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákot szeretnének bevonni a programba. A kormány hallgatónként a minimálbér 92,5 százalékát adná támogatásként, a gyakornoki díjról a kkv döntene a piaci szinthez mérten.
Még mindig nagy probléma az informatikushiány: az ipar nagyon hamar kiszívja a leendő szakembereket
Szüksége van a gazdaságnak informatikusokra, máig nagyon kevés a jelentkező, ráadásul sokan a felvettek közül is korán engednek a jól fizető cégek csábításának, és „félig képzetten" hagyják ott az egyetemet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
