Mennyi idő alatt találnak állást a friss diplomások? Képzési területi lista

A 2016-ban végzettek közül az osztatlan tanárképzésben diplomát szerzők tudtak a leggyorsabban elhelyezkedni a munkaerőpiacon a diplomás pályakövetési rendszer adatai szerint. Mesterszakos oklevéllel szinte az összes képzési területen jobb eséllyel indulnak a pályakezdők, már ami az álláskeresésre fordított időt illeti.

  • Eduline

A diplomás pályakövetési rendszer (DPR) adatain alapuló interaktív keresőfelületen képzési területenként, sőt, akár szakokra lebontva is megnézhetitek, hogy mennyi idő alatt találtak állást a 2010 és 2016 között abszolutóriumot szerzett hallgatók. Az oldalon a fizetésekről, munkakörökről, későbbi tanulmányokról is tájékozódhattok.

Az alap- vagy osztatlan szakosok közül a leggyorsabban az osztatlan tanárképzésben részt vevők álltak munkába, kicsit kevesebb mint fél hónap alatt. A pedagógus alapképzéseken diplomát szerzők majdnem másfél hónap, a mesterszakosok pedig 36 nap alatt tudtak elhelyezkedni.

Nem csoda, hogy a tanárszakosok gyorsan találnak munkát, 2019 második negyedévében ugyanis több mint négy és félezer üres álláshely volt az oktatásban, Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter szerint ugyanakkor csak a nyugdíjazások és a tanárok költözése, intézményváltása miatt keresnek ennyi pedagógust. Legutóbb egy magyartanár írt az iskolájában tapasztalható körülményekről, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) pedig sztrájkot helyezett kilátásba többek között a tanárok túlterheltsége miatt.

A gazdaságtudományi alapszakokon a 2015/2016-os tanévben végzettek átlagosan közel két hónap alatt találtak állást, a mesterszakosok esetében pedig 39-40 nap volt a munkakeresés ideje. A jogi alapképzéseken végzettek valamivel kevesebb, az osztatlan szakokon diplomázók pedig valamivel több mint három hónap elteltével kezdtek el dolgozni. A mesterképzések esetében kicsit kevesebb mint másfél hónap volt az átlag. 

Az informatika alapképzéseken diplomázók átlagosan szintén kevesebb mint két hónap alatt találtak állást, a legkönnyebben a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatói helyezkedtek el, 34-35 nap alatt. A mesterképzésen végzetteknek valamivel kevesebb mint egy hónapra, a Debreceni Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázóknak pedig csak 10 napra volt szüksége ehhez.

A műszaki alapszakokon abszolutóriumot szerzettek alig két hónap alatt találtak állást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen volt a legjobb az átlag, kevesebb mint egy hónap. Az osztatlan képzéseken végzettek egy és háromnegyed, a mesterszakosok pedig kicsivel több mint egy hónap alatt tudtak elhelyezkedni.

A bölcsészettudományi alapképzéseken abszolutóriumot szerzettek két és fél hónap alatt, a mesterszakosok átlagosan majdnem két hónap múltán kezdtek el dolgozni. A társadalomtudományi alapszakokon végzettek 70-75 nap, a mesterszakosok pedig kicsivel kevesebb mint két hónap alatt találtak állást.

Az osztatlan orvos- és egészségtudományi képzéseken végzettek körülbelül 54 nap alatt találtak állást, az alapszakosok majdnem két hónap, a mesterszakosok pedig valamivel több mint két hónap alatt tudtak elhelyezkedni. Három hónapot meghaladó volt az álláskeresés átlagos ideje a természettudományi alapképzéseken diplomát szerzők esetében, a mesterszakokon végzettek pedig két és kétharmad hónap alatt találtak állást.

Mennyit ér a diploma forintban? Ennyivel keresnek jobban a végzett hallgatók az átlagbérnél

Hogyan viszonyul a diplomás pályakezdők bére a 20-29 évesek átlagkeresetéhez? Itt vannak a számok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.