A 2016-ban végzettek közül az osztatlan tanárképzésben diplomát szerzők tudtak a leggyorsabban elhelyezkedni a munkaerőpiacon a diplomás pályakövetési rendszer adatai szerint. Mesterszakos oklevéllel szinte az összes képzési területen jobb eséllyel indulnak a pályakezdők, már ami az álláskeresésre fordított időt illeti.
A diplomás pályakövetési rendszer (DPR) adatain alapuló interaktív keresőfelületen képzési területenként, sőt, akár szakokra lebontva is megnézhetitek, hogy mennyi idő alatt találtak állást a 2010 és 2016 között abszolutóriumot szerzett hallgatók. Az oldalon a fizetésekről, munkakörökről, későbbi tanulmányokról is tájékozódhattok.
Az alap- vagy osztatlan szakosok közül a leggyorsabban az osztatlan tanárképzésben részt vevők álltak munkába, kicsit kevesebb mint fél hónap alatt. A pedagógus alapképzéseken diplomát szerzők majdnem másfél hónap, a mesterszakosok pedig 36 nap alatt tudtak elhelyezkedni.
Nem csoda, hogy a tanárszakosok gyorsan találnak munkát, 2019 második negyedévében ugyanis több mint négy és félezer üres álláshely volt az oktatásban, Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter szerint ugyanakkor csak a nyugdíjazások és a tanárok költözése, intézményváltása miatt keresnek ennyi pedagógust. Legutóbb egy magyartanár írt az iskolájában tapasztalható körülményekről, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) pedig sztrájkot helyezett kilátásba többek között a tanárok túlterheltsége miatt.
A gazdaságtudományi alapszakokon a 2015/2016-os tanévben végzettek átlagosan közel két hónap alatt találtak állást, a mesterszakosok esetében pedig 39-40 nap volt a munkakeresés ideje. A jogi alapképzéseken végzettek valamivel kevesebb, az osztatlan szakokon diplomázók pedig valamivel több mint három hónap elteltével kezdtek el dolgozni. A mesterképzések esetében kicsit kevesebb mint másfél hónap volt az átlag.
Az informatika alapképzéseken diplomázók átlagosan szintén kevesebb mint két hónap alatt találtak állást, a legkönnyebben a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatói helyezkedtek el, 34-35 nap alatt. A mesterképzésen végzetteknek valamivel kevesebb mint egy hónapra, a Debreceni Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázóknak pedig csak 10 napra volt szüksége ehhez.
A műszaki alapszakokon abszolutóriumot szerzettek alig két hónap alatt találtak állást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen volt a legjobb az átlag, kevesebb mint egy hónap. Az osztatlan képzéseken végzettek egy és háromnegyed, a mesterszakosok pedig kicsivel több mint egy hónap alatt tudtak elhelyezkedni.
A bölcsészettudományi alapképzéseken abszolutóriumot szerzettek két és fél hónap alatt, a mesterszakosok átlagosan majdnem két hónap múltán kezdtek el dolgozni. A társadalomtudományi alapszakokon végzettek 70-75 nap, a mesterszakosok pedig kicsivel kevesebb mint két hónap alatt találtak állást.
Az osztatlan orvos- és egészségtudományi képzéseken végzettek körülbelül 54 nap alatt találtak állást, az alapszakosok majdnem két hónap, a mesterszakosok pedig valamivel több mint két hónap alatt tudtak elhelyezkedni. Három hónapot meghaladó volt az álláskeresés átlagos ideje a természettudományi alapképzéseken diplomát szerzők esetében, a mesterszakokon végzettek pedig két és kétharmad hónap alatt találtak állást.
Mennyit ér a diploma forintban? Ennyivel keresnek jobban a végzett hallgatók az átlagbérnél
Hogyan viszonyul a diplomás pályakezdők bére a 20-29 évesek átlagkeresetéhez? Itt vannak a számok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
