Friss felmérés: a 29 évnél fiatalabbak 73 százaléka fizetésemelésre számít a következő évben

A dolgozó fiatalok 73 százaléka fizetésemelésre számít a következő egy évben, a többségük, 54 százalékuk az infláció alatti, 19 százalékuk pedig annál nagyobb mértékű emeléssel számol - derült ki a K&H ifjúsági indexének 2019 első negyedéves adataiból.

  • MTI

A közlemény szerint a reprezentatív felmérésben 300, 19-29 éves fiatal elégedettségét és jövőbeli várakozásait vizsgálták többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal összefüggésben.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 20-29 évesek átlagos nettó fizetése az idei első negyedévben 208 ezer forintot tett ki. Amennyiben valóra válik a fiatalok várakozása, akkor azoknak, akik 1-3 százalékos fizetésemelésre számítanak a keresetük 210-214 ezer forintra növekedne, az optimistábbaknak pedig, akik az inflációt meghaladó növekedésre számítanak, egy 5 százalékos emeléssel számolva, havi bevételük a 218 ezer forintot is meghaladná.

A kutatásból az is kiderült, hogy a dolgozó fiatalok 49 százaléka szereti a munkáját, ugyanakkor ennél már jóval kevesebben látnak fejlődési, előrelépési lehetőséget az állásukban, arányuk ugyanis a 2018 utolsó negyedévében mért 32 százalékról, idén az első negyedévben 22 százalékra esett vissza.

Bruttó 334 ezer forint: megvan, mennyit keresnek a három-öt éve végzett diplomások

334 667 forint - ennyi a diplomás-pályakövetési felmérésben megkérdezett, 2014-ben és 2016-ban végzett diplomásainak bruttó átlagbére.

A válaszadók 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbecsültnek érzi magát a munkahelyén, mindez pedig 3 százalékpontos visszaesést mutat az előző negyedévhez képest. Az országon belül jelentősek az eltérések: a fővárost is magában foglaló központi régióban 54 százalék nyilatkozott pozitívan ebben a kérdésben, ezzel szemben a keleti megyékben már csak 33 százalék, a nyugati országrészben pedig 27 százalék gondolta így. 

A dolgozó fiatalok 21 százaléka tervez külföldi munkavállalást, arányuk az elmúlt negyedévekben nem változott jelentősen, ugyanis 2018 negyedik negyedévében a megkérdezett dolgozó fiatalok 19 százaléka, 2018 harmadik negyedévében pedig 22 százaléka nyilatkozott ugyanígy. Ezzel szemben a felmérésben megkérdezett diákoknak már a 40 százaléka számolt be arról, hogy külföldön szeretne dolgozni, az előző negyedévben arányuk 41 százalék volt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Suli mellett dolgoznál? A Jobline megoldja!

Egészítsd ki zsebpénzed, válogass a legjobb diákmunkák közül a jobline.hu oldalon! Jelentkezz még ma!

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.