Mennyit lehet keresni diákmunkával?

Tovább nőttek az órabérek a diákmunka szegmensben 2019 első negyedévében, a nappali tagozatos diákok által megkereshető átlagos órabér Budapesten nettó 1200 forint, vidéken 10-30 százalékkal kevesebb - közölte az iskolaszövetkezeteket tömörítő Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ).

  • MTI

A DiákÉSZ a piac felét lefedő tagjainak összesített adatai alapján kimutatta, hogy a vidéki városok között is jelentős az eltérés, a kisebb településeken, illetve a keleti régióban alacsonyabbak a bérek, mint az Észak-Dunántúlon vagy a regionális ipari központokban, például Debrecenben, Kecskeméten vagy a győri régióban.

A képzettséget nem igénylő, gyors betanítással végezhető munkák jellemző nettó órabére 800-1000 forint körül van. Az egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódó szakmai gyakornoki munkák esetében IT, mérnöki és pénzügyi területeken nem ritkán 1300-1500 forintos órabérekkel is találkozhatnak a munkát kereső diákok. 

A nyelvismeretet, vagy speciális tudást igénylő munkáknál 1000-1300 forint között alakult az órabér.

Hogyan kezdjem el az egyetemet, ha alig van pénzem?

Az iskolakezdés az egyetemistáknak és a szüleiknek is komoly kiadásokat jelenthet. Most összefoglaltuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel csökkenthettek a kiadásaitokon.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.