Kiderült, hogy 10 megkérdezettből 8 szerint a fiataloknak jelenleg nehéz saját lakáshoz jutni ma Magyarországon, noha a legtöbb ember számára ez jelenti az önálló élet egyik alapfeltételét.
Az albérlet kifizetése után nem marad lakáscélú megtakarítás - írja a hvg.hu. Az OTP Ingatlanpont szakértője egy átlagos budapesti lakás példáján, szigorúan pénzügyi szempontok alapján kiszámolta, hogy hosszútávon melyik választás éri meg jobban a jelenlegi gazdasági környezetben: lakást venni vagy bérelni.
A több módszertant ötvöző felmérés arra is rámutatott, hogy a válaszadók sok esetben kényszerként vagy átmeneti állapotként tekintenek a lakásbérlésre, elsősorban azért, mert a bérleti díj kifizetése után nem feltétlen marad megfelelő összegű – akár lakáscélú – megtakarítás. Mégis, a lakásbérlés minden szempontból felfutóban van, amelyet a bérleti díjak emelkedése is mutat.
Ennyi idő alatt tud lakást venni egy fiatal a fizetéséből - vidéken sokkal könnyebb összespórolni
Ahhoz, hogy egy fiatal fizetéséből lakást vegyen, Budapesten több mint kétszer annyi ideig, 8,5 évig kell dolgoznia észak-magyarországi társához képest, aki már 3,6 évnyi regionális átlagjövedelemből meg tud venni egy 60 négyzetméteres ingatlant - derült ki a Takarék csoport legújabb kutatásából.
Mind a bérlésnek, mind a vásárlásnak megvan a maga előnye és hátránya: lakásbérlés esetén a lakó valójában egy szolgáltatásért fizet, ahelyett, hogy befektetne vagy megtakarítana. A bérlés ugyanakkor jóval kevesebb kötöttséggel jár, ami megkönnyíti az országon belüli munkahelyváltást és az egyetemi városok területi szétszórtsága miatt is kifejezetten előnyössé teheti ezt a megoldást. Ezzel szemben a lakásvásárlással saját tulajdonú ingatlanba költözhet a vásárló. A megvásárolt ingatlannal maga rendelkezik, ugyanakkor ehhez sok esetben lakáshitelt is igényelni kell a magas ingatlanárak miatt, amely több éves elköteleződést jelent - írják.
A teljes cikket és az elemzés további részletetit itt olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
