Ennyi idő alatt tud lakást venni egy fiatal a fizetéséből - vidéken sokkal könnyebb összespórolni

Ahhoz, hogy egy fiatal fizetéséből lakást vegyen, Budapesten több mint kétszer annyi ideig, 8,5 évig kell dolgoznia észak-magyarországi társához képest, aki már 3,6 évnyi regionális átlagjövedelemből meg tud venni egy 60 négyzetméteres ingatlant - derült ki a Takarék csoport legújabb kutatásából.

  • MTI

Budapesten egy négyzetméter lakásért átlagosan 1,71 havi jövedelmet kell kifizetni, Észak-Alföldön 1,31 havi régiós átlagbért, Nyugat-Dunántúlon 1,29-et, Dél-Alföldön 1,05-öt, Dél-Dunántúlon 1,03-at.

Indul az albérletvadászat, érdemes alaposan körülnézni az ingatlanpiacon

Az egyetemek környékén villámgyorsan kiadják a legjobb albérleteket, így aki biztos a dolgában, jobban teszi, ha már a júliusi ponthatárhúzás előtt alaposan szétnéz a piacon.

Kevesebb mint egyhavi keresetből a Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon lehet megvenni egy négyzetméter lakást. A fővárosban az állami támogatások egy háromgyerekes családnál egy új lakás értékének harmadát, egy községben majdnem a kétharmadát is kitehetik - jegyezték meg. 

A tavalyi negyedik negyedévben megvásárolható, szabad új fővárosi lakások árát alapul véve a két gyermeket vállaló, 60 négyzetméteres lakást vásárló családok esetében az állami támogatások összege Külső-Pesten 9,9, Belső-Pesten 7,8, Budán 7,1, míg a belvárosban a lakás értékének 5,6 százalékát teszi ki. A három gyermeket vállalóknál Külső-Pesten 33, Belső-Pesten 26, Budán 23,5, míg a belvárosban 18,7 százalékos támogatási arány érhető el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde