11,8 százalékra nőtt a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 2018. december-2019. februári időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 168 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt, 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző háromhavi átlagnál - közölte a KSH. A 15-64 éves munkanélküliek száma 10,5 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz mérve.
A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája azonban 0,8 százalékponttal 11,8 százalékra nőtt. A munkanélküliek majdnem negyede ebből a korcsoportból került ki.
Ilyen támogatást kaphatnak a 25 évnél fiatalabb álláskeresők Budapesten
A 25 év alatti fiatalok július 31-ig jelentkezhetnek a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére szolgáló Ifjúsági Garancia a Közép-magyarországi régióban elnevezésű fővárosi részprojektbe - közölte a program megvalósításáért felelős Budapest Főváros Kormányhivatala.
A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 3,1 százalék volt, 0,4 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az 55-74 éves korosztályban éppen hogy 0,1 százalékponttal 2,3 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta.
A munkanélküliség átlagos időtartama 13,7 hónap volt, a munkanélküliek 37,8 százaléka legalább egy éve keresett állást, tartósan munkanélkülinek számított.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
