Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Gazdasági, műszaki, informatikai, jogi képzések – évről évre ezek a legnépszerűbbek a felsőoktatási felvételin, a legtöbb diák által választott szakra, a gazdálkodási és menedzsmentre tavaly például több mint 4200-an jelentkeztek. A népszerűségi listán előkelő helyen szerepel a mérnökinformatikus, a pszichológia, a gépészmérnöki, a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, a programtervező informatikus szak is. Nem véletlenül: az informatikai, műszaki és gazdasági területen végzett diplomásokra van a legnagyobb igény a munkaerőpiacon, ez pedig a fizetéseken is jól látszik.
A diplomás pályakövetési rendszer 2017-es adatai alapján a BA- és BSc-diplomások közül az informatikai végzettségűek vihetik haza a legmagasabb fizetést, már pályakezdőként 340-360 ezer forintos havi bruttó átlagjövedelemmel számolhatnak. Hasonlóan magas fizetésre számíthatnak a műszaki képzésen diplomát szerző hallgatók is, bruttó átlagjövedelmük 300-350 ezer forint körül mozog. Az egyik legnépszerűbb szak még mindig a gépészmérnöki (bruttó havi 320-390 ezer forintos átlagjövedelem), de sokan választják a villamosmérnökit (bruttó havi 340-410 ezer forint átlagjövedelem) és az építészmérnöki (bruttó havi 220-260 ezer forint átlagjövedelem) képzést is.
Ennyit keresnek a frissdiplomások: akár havi több százezer forintot is hazavihetnek
Mennyit keresnek a különböző szakokon végzett, néhány év munkatapasztalattal rendelkező fiatal diplomások? Mutatjuk, mennyi az átlagos havi keresetük, de az adatokból kiderül az is, hogy hol a legtöbb álláskereső vagy kik választják a továbbtanulást a diploma után is.
A legnépszerűbb szakok közül a kereskedelem és marketing, valamint a pénzügy és számvitel képzésen is sokan szereznek diplomát, átlagos bruttó jövedelmük 260-340 ezer forint, míg a gazdálkodás és menedzsment képzésen végzettek ennél valamivel többet vihetnek haza, átlagosan bruttó 300-350 ezer forintot.
Sokan persze nem állnak meg az első diplománál, a mesterszakos végzettségűek átlagjövedelme egyes képzési területeken pedig jóval magasabb, mint az alapszakokos diplomásoké. Míg egy informatikus Bsc-diplomával havi 340-370 ezer forintot kereshet, addig egy mesterdiplomás ugyanezen a területen akár havi 440-470 ezer forintot is kaphat. Hasonló a helyzet a műszaki végzettséggel is: míg az alapszakon végzettek bruttó havi átlagjövedelme 290-340 ezer forint, addig azok, akik továbbtanultak, ennél 50-60 ezer forinttal magasabb fizetésre számíthatnak. A gazdasági területen a vezetés és szervezés, illetve a vállalkozásfejlesztés mesterszak végén 270-330 ezer forint közötti fizetésre lehet számítani. A szintén népszerű pszichológia szakon végzettek pedig 200-250 ezer forintos fizetéssel számolhatnak pályakezdőként.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.