Az állami iskolákban negyediktől tizenkettedikig 936 tanórát kapnak a diákok, ám a többségnek ez mégsem elegendő a nyelvvizsgához.
Nulláról a középfokú szintig 480 tanóra alatt lehet eljutni, ehhez képest az állami iskolákban negyediktől tizenkettedikig általában 936 tanórát kapnak a diákok, és ez még nem is az emelt szintű óraszám, a többségnek mégsem elegendő a nyelvvizsgához – mondta Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a Magyar Időknek, hozzátéve: nem mennyiségi, hanem minőségi problémák vannak a nyelvoktatás terén, de nem lehetetlen a változtatás.
Berényi Milán szerint ezért nem negyedik, hanem már első osztályban el lehetne kezdeni az idegen nyelvekkel való foglalkozást. Kiemelte: strukturális probléma, hogy nem épül egymásra az iskolai nyelvtanítás, vagyis sokszor előfordul, hogy egy gyermek általános iskolában elkezd tanulni egy nyelvet, és amikor a középiskolába kerül, akkor teljesen újrakezdi. Azt is problémának tartja, hogy a középszintű érettségi egy nyelvből az állami nyelvvizsga alapfokú szintjének felel meg, ezért megoldásnak látná, hogy a középiskolákban az emelt szintű érettségire való felkészítés legyen a cél, mert ez a középfokú nyelvvizsga szintje.
Ha területi megosztásban nézzük, akkor Budapesten a legsikeresebb a nyelvoktatás, majd a sorban Nyugat-Magyarország következik, a legvégén pedig a keleti régió. A szakember szerint ennek sok oka lehet, de az biztos, hogy az egyik megoldáshoz vezető út a minőségbiztosítás, a folyamatos és egységes országos mérési rendszer bevezetése, amely a tanárok munkájáról, annak minőségéről tájékoztatást ad.
Jön a szigor 2020-tól, pedig az iskolai nyelvórákon a diákok zöme nem tud felkészülni a nyelvvizsgára
Vajon elegendő-e a középiskolában nyelvoktatás ahhoz, hogy a diákok teljesíteni tudják a 2020-tól érvényes új szabály előírásait, miszerint csak nyelvvizsgával lehet egyetemre, főiskolára felvételizni? A Szent István Egyetem Zöld Út Nyelvvizsgaközpontja felmérést készített a magyarországi középiskolások idegennyelv-tudásáról és nyelvtanulási szokásairól - elsősorban arra voltak kíváncsiak, mit gondolnak a diákok a 2020-tól érvényes új szabályról, amely szerint legalább középfokú nyelvvizsga vagy nyelvtudás nélkül nem lehet felvételizni egyetemre, főiskolára.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
