Megkezdte annak a felmérésnek az előkészítését az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amellyel a diákok nyelvtudását akarják megismerni - írja a Magyar Hírlap.
A lap emlékeztet: a vizsgálatra vonatkozó kormányzati szándékot nyár végén jelentette be Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár, aki hangsúlyozta: szeretnék látni, mi az oka annak, hogy bár a fiatalok nyelvismerete javul, de az ezt igazoló nyelvvizsga megszerzésében nem javulnak érdemben az arányok. Jellemző továbbá, hogy a diákok nyelvtudása elmarad az európai átlagtól.
Most tehát speciális felmérés készül, bár az iskolások nyelvismeretét már eddig is vizsgálták. 2014-2015-ben bevezették a köznevelési idegennyelvi mérési rendszert, amely két fő részből áll. Az egyik az országos nyelvi mérés, amelyben minden általános iskola hatodik és nyolcadik évfolyamos tanulói vesznek részt, és az első idegen nyelv – amennyiben az az angol vagy a német – tudásszintjét az egész országban egységes eszközökkel méri fel.
A másik vizsgálat az úgynevezett célnyelvi mérés, amelyben a két tanítási nyelvű iskolák ugyancsak hatodik és nyolcadik évfolyamos tanulóit mérik. Azt vizsgálják, hogy a diákok a hatodik évfolyamon a KER szerinti A2 szintű, nyolcadik évfolyamon a B1 szintű nyelvtudást elérték-e.
Döbbenetes eredmények a magyar diákok nyelvtudásáról
Hatalmasak a különbségek a községi és a fővárosi általános iskolások nyelvtudása között - derül ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből. Pedig 2020-tól csak azok a diákok kezdhetik majd el az egyetemet vagy főiskolát, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgát szereznek - ez lesz a felsőoktatási felvételi egyik feltétele.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
