Megkezdte annak a felmérésnek az előkészítését az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amellyel a diákok nyelvtudását akarják megismerni - írja a Magyar Hírlap.
A lap emlékeztet: a vizsgálatra vonatkozó kormányzati szándékot nyár végén jelentette be Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár, aki hangsúlyozta: szeretnék látni, mi az oka annak, hogy bár a fiatalok nyelvismerete javul, de az ezt igazoló nyelvvizsga megszerzésében nem javulnak érdemben az arányok. Jellemző továbbá, hogy a diákok nyelvtudása elmarad az európai átlagtól.
Most tehát speciális felmérés készül, bár az iskolások nyelvismeretét már eddig is vizsgálták. 2014-2015-ben bevezették a köznevelési idegennyelvi mérési rendszert, amely két fő részből áll. Az egyik az országos nyelvi mérés, amelyben minden általános iskola hatodik és nyolcadik évfolyamos tanulói vesznek részt, és az első idegen nyelv – amennyiben az az angol vagy a német – tudásszintjét az egész országban egységes eszközökkel méri fel.
A másik vizsgálat az úgynevezett célnyelvi mérés, amelyben a két tanítási nyelvű iskolák ugyancsak hatodik és nyolcadik évfolyamos tanulóit mérik. Azt vizsgálják, hogy a diákok a hatodik évfolyamon a KER szerinti A2 szintű, nyolcadik évfolyamon a B1 szintű nyelvtudást elérték-e.
Döbbenetes eredmények a magyar diákok nyelvtudásáról
Hatalmasak a különbségek a községi és a fővárosi általános iskolások nyelvtudása között - derül ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből. Pedig 2020-tól csak azok a diákok kezdhetik majd el az egyetemet vagy főiskolát, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgát szereznek - ez lesz a felsőoktatási felvételi egyik feltétele.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
