Nagyon jó az agyunknak a kétnyelvűség és a legjobb minél korábban elsajátítani
Sokáig hátrányosnak tekintette a tudomány, ha egy gyerek már 2-3 évesen is kétnyelvű neveltetésben részesült, ám mára tudjuk, hogy valójában számos előnnyel jár.
Eduline
Mivel a gyerekkorban elsajátított kétnyelvűség jobban megterheli az agyat egy bizonyos kor alatt, így sokáig lassúnak és körülményesnek tekintették a kétnyelvű gyerekeket, így hátrányként kezelték. Az új kutatások azonban kimutatták, hogy valójában a két nyelvet egy sokkal összetettebb szabályrendszerként sajátítják el a gyerekek. Lényegében számukra olyan, mintha egy nyelvet beszélnének, csak a különböző élethelyzetnek megfelelően.
A magasabb agyi aktivitás miatt sokkal összetettebb kapcsolatok alakulhatnak ki az agyban, ami 5 évvel is kitolhatja az időskori demencia első megjelenését. A részletekről Mia Nacamulli kutató beszélt a TED számára készült animációban:
Az olimpiának helyet adó Brazília az egyetlen ország Dél-Amerikában, ahol a spanyol helyett a portugál nyelvet beszélik. A portugálok egy okos trükkel hozták magukat helyzetbe a 15. században, így vethették meg kitartóan lábukat a kontinensen.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.