Sokáig hátrányosnak tekintette a tudomány, ha egy gyerek már 2-3 évesen is kétnyelvű neveltetésben részesült, ám mára tudjuk, hogy valójában számos előnnyel jár.
Mivel a gyerekkorban elsajátított kétnyelvűség jobban megterheli az agyat egy bizonyos kor alatt, így sokáig lassúnak és körülményesnek tekintették a kétnyelvű gyerekeket, így hátrányként kezelték. Az új kutatások azonban kimutatták, hogy valójában a két nyelvet egy sokkal összetettebb szabályrendszerként sajátítják el a gyerekek. Lényegében számukra olyan, mintha egy nyelvet beszélnének, csak a különböző élethelyzetnek megfelelően.
A magasabb agyi aktivitás miatt sokkal összetettebb kapcsolatok alakulhatnak ki az agyban, ami 5 évvel is kitolhatja az időskori demencia első megjelenését. A részletekről Mia Nacamulli kutató beszélt a TED számára készült animációban:
De miért is beszélnek portugálul Brazíliában?
Az olimpiának helyet adó Brazília az egyetlen ország Dél-Amerikában, ahol a spanyol helyett a portugál nyelvet beszélik. A portugálok egy okos trükkel hozták magukat helyzetbe a 15. században, így vethették meg kitartóan lábukat a kontinensen.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar oktatás történetét számos meghatározó politikus és reformer alakította az elmúlt évszázadok során. Az iskolarendszer kiépítése, a tankötelezettség bevezetése vagy a felsőoktatás fejlesztése mind olyan változások, amelyek ismert oktatási miniszterek nevéhez köthetők - közülük gyűjtöttünk ki három kulcsfontosságú személyt.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Elmagyarázzuk, mikor jelenhetnek meg a pontszámok a rendszerben.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
