Nagyon jó az agyunknak a kétnyelvűség és a legjobb minél korábban elsajátítani

Sokáig hátrányosnak tekintette a tudomány, ha egy gyerek már 2-3 évesen is kétnyelvű neveltetésben részesült, ám mára tudjuk, hogy valójában számos előnnyel jár.

  • Eduline

Mivel a gyerekkorban elsajátított kétnyelvűség jobban megterheli az agyat egy bizonyos kor alatt, így sokáig lassúnak és körülményesnek tekintették a kétnyelvű gyerekeket, így hátrányként kezelték. Az új kutatások azonban kimutatták, hogy valójában a két nyelvet egy sokkal összetettebb szabályrendszerként sajátítják el a gyerekek. Lényegében számukra olyan, mintha egy nyelvet beszélnének, csak a különböző élethelyzetnek megfelelően.

A magasabb agyi aktivitás miatt sokkal összetettebb kapcsolatok alakulhatnak ki az agyban, ami 5 évvel is kitolhatja az időskori demencia első megjelenését. A részletekről Mia Nacamulli kutató beszélt a TED számára készült animációban:

De miért is beszélnek portugálul Brazíliában?

Az olimpiának helyet adó Brazília az egyetlen ország Dél-Amerikában, ahol a spanyol helyett a portugál nyelvet beszélik. A portugálok egy okos trükkel hozták magukat helyzetbe a 15. században, így vethették meg kitartóan lábukat a kontinensen.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.