Melyik nyelvvizsgát érdemes választani?

Nyelvvizsgára jelentkeznétek, de nem tudjátok, milyen feladatokra kell számítani, milyen szótárat lehet használni, és...

  • Eduline
Túry Gergely

Nyelvvizsgára jelentkeznétek, de nem tudjátok, milyen feladatokra kell számítani, milyen szótárat lehet használni, és mennyit kell fizetni? Sorozatunk második részében négy új nyelvvizsgatípust mutatunk be. Korábbi nyelvvizsgakörképünket itt olvashatod.

1. ECL

Az ECL magyarországi központú nemzetközi nyelvvizsgarendszer, jelenleg 15 nyelvből lehet vizsgát tenni. „Az angol, a német és a magyar akkreditált vizsganyelv, további 12 nyelvből szerzett bizonyítvány pedig kiegészítő vizsga nélkül honosítható” – mondta Huszti Judit, a PTE Idegen Nyelvi Titkárságának igazgatója. Újdonság, hogy az írásbeli kommunikációs vizsgarészhez szótárt is lehet használni: egynyelvű és kétnyelvű nyomtatott szótárt is, kivéve a tematikus szógyűjteményeket.

Ilyenek a feladatok

Mivel a vizsga egynyelvű, nem tartalmaz fordítási és tolmácsolási feladatokat, és nincs benne nyelvtani teszt sem. Az olvasott szöveg értését, a szövegalkotást és a hallott szövegértést egyaránt két-két feladattal mérik az írásbelin. „Több feladattípus is előfordul: párosítás, kérdésre adott rövid válasz, táblázat vagy mondat kiegészítése szókészletből” – sorolta Huszti Judit. A szóbelin a bemelegítő beszélgetés után (amit nem számítanak bele az értékelésbe) két vizsgázó beszélget egymással az érdeklődési körüknek megfelelő témáról, amelyet a vizsgáztató jelöl ki. Ezután a jelölteknek önállóan kell megfogalmazni gondolataikat egy képmontázs segítségével.

Ennyibe kerül

Komplex vizsga esetén az akkreditált nyelvekért (angol, német, magyar) B1, B2 és C1 szinten 25 ezer forintot, míg a nem akkreditált nyelvekért 22 ezer forintot kell fizetni. Az A2 szint valamennyi nyelv esetében 10 ezer forintba kerül.

2. TOEFL

A TOEFL szintén egynyelvű vizsgát kínál, ahol a hangsúly a kommunikáción van. A bizonyítványt 130 ország több mint 7000 egyetemén fogadják el. Hagyományos és internetes vizsgát egyaránt lehet tenni.

Ilyenek a feladatok

A TOEFL vizsga a négy alapvető nyelvhasználati készség – a beszéd, a hallás utáni értés, az olvasás és az írás – szintjét méri. Néhány feladat komplexen méri a különböző készségeket: például amikor olvasás vagy hallás után beszédben összegez a vizsgázó. A nyelvvizsga négyórás.

Ennyibe kerül

A TOEFL iBT, vagyis az internetes vizsga 220 dollárba, azaz nagyjából 50 ezer forintba kerül, míg a papír alapúért regisztrációval együtt 78 dollárt, vagyis körülbelül 17 800 forintot kell fizetni.

3. City & Guilds

Az egykori Pitman angol nyelvvizsga „korszerűsített” változata a City & Guilds. A vizsgát csak komplexen lehet letenni, tehát nincs elválasztva a szóbeli és írásbeli rész. A vizsgán egynyelvű szótárt lehet használni. 

Ilyenek a feladatok

Hallás utáni szövegértés, olvasott szöveg értése, írott szöveg létrehozása, beszédkészség mérése – ebből a négy részből áll a vizsga. Feleletválasztós tesztek éppúgy megtalálhatóak a feladatsorban, mint a szövegdoboz kitöltése, valamint hivatalos és informális szöveg alkotása. A szóbelin a vizsgázó nem egyik társával, hanem a vizsgáztatóval beszélget.

Ennyibe kerül

Alapfokon (B1 szinten) 25 200 forintot kell fizetni a komplex vizsgáért, középfokon (B2 szinten) 28 ezer forintot, míg a felsőfokú (C1 szintű) vizsga 30 800 forintba kerül.

4. Cambridge

A nemzetközi vizsgaközpont négy szinten kínál nemzetközi angol nyelvvizsgát; érdekessége, hogy a felsőfokú vizsga mellett kiemelt, magasabb szintű vizsgát is lehet választani. Változó, hogy a kettő közül melyiket fogadják el a brit egyetemek, általában a sima felsőfok (C1 szint) is elegendő. 2010 óta már számítógépen is lehet vizsgázni.

Ilyenek a feladatok

A vizsga a négy alapkészség mellett az angol nyelv helyes használatát is méri. Tömörítés, mondatkiegészítés megadott kulcsszavak segítségével, szövegalkotás (akár prospektus, e-mail, rövid cikk formájában) is szerepel a feladatok között. A szóbelin a vizsgázók a vizsgabiztosokkal és egymással is beszélgetnek, a kötetlen társalgás mellett szituációs játékra és képleírásra is számítani kell.

Ennyibe kerül

Az B1 szintű (PET) vizsgáért 32 ezer forintot, a B2 szintű (FCE) vizsgáért pedig 40 ezer forintot kell fizetni. A C1 szintű (CAE) vizsga 42 ezer, míg a kiemelt felsőfok (CPE) 45 ezer forintba kerül. 

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.