Milyen szinteken tehettek nyelvvizsgát? "Beváltható''-e egy felsőfokú szóbeli egy komplex középfokúra? Mi a különbség az egy- és a kétnyelvű vizsga között? Mit fogadnak el a felvételin? Íme, a legfontosabb tudnivalók.
Általános/szakmai
A legtöbb alapszakon a diploma megszerzésének feltétele legalább egy középfokú, komplex nyelvvizsga, a jövő évtől azonban már felvételi követelmény is lesz az összes mesterszakon, 2020-tól pedig az alap- és osztatlan képzéseken is. Ezzel több tízezren járhatnak rosszul: cikkünket itt olvashatjátok.
A képzések nagy részén ez általános nyelvvizsgát jelent, amely a mindennapi szituációkban való boldogulás képességét méri fel. Az adott területen szükséges nyelvtudást tesztelő szakmai nyelvvizsgát általában a gazdasági, üzleti szakokon kérnek. Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb nyelvvizsgákért 2015-ben? Itt nézhetitek meg.
Államilag elismert/honosított
Ha államilag elismert nyelvvizsgát tesztek, amelyet később például az egyetemi, főiskolai jelentkezésnél vagy a diplomához szeretnétek elfogadtatni, a bizonyítvány átvételén kívül nincs más dolgotok. Az elismert nyelvvizsgák listáját itt találjátok.
Ha olyan nyelvvizsgát szeretnétek tenni, amelyet külföldön - például egy felsőoktatási intézménybe való jelentkezésnél - és itthon is használhattok, honosítanotok kell. Az eljárásért 10 ezer forintot kell fizetnetek - ha nem szeretnétek kétnyelvű kiegészítő vizsgát tenni, 21 napon belül meg is kapjátok a határozatot. A honosítható nyelvvizsgák listáját nyelvenként itt, az oldal alján nézhetitek meg.
Egynyelvű/kétnyelvű
Az államilag elismert nyelvvizsgáknak két fajtájuk van. Az egynyelvű vizsga négy feladatsorból áll: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség. A kétnyelvű vizsga a közvetítés vizsgarésszel egészül ki, amely az írásbeli vizsgához tartozik, és az információ idegen, illetve magyar nyelven való visszaadását, fordítását jelenti.
Mindkét fajtából bőven találtok vizsgát angolul és más nyelveken is. A felsőoktatási felvételin és a diplomakövetelmény szempontjából nem számít, hogy melyiket választjátok.
Szintek
Államilag elismert nyelvvizsgát három szinten tehettek, és a külföldi rendszerű nyelvvizsgát is ezen a három szinten honosíthatjátok. Az alapfokú nyelvvizsga a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret szerinti B1-es szintnek felel meg, a középfokú nyelvvizsga B2-es szintnek, a felsőfokú pedig C1-es szintnek.
A nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet alapján tavaly óta már A2-es szintű (belépőfokú) nyelvvizsgát is lehetne tartani, ezért azonban egyelőre nem lelkesednek túlzottan a nyelvvizsgaközpontok sem: a részleteket itt találjátok.
A középfokú, komplex nyelvvizsgáért az egyetemi, főiskolai felvételin 28 többletpont, a felsőfokúért 40 többletpont jár.
Típusok
Típus szerint háromféle nyelvvizsgát tehettek: szóbelit (A típusú), amely tulajdonképpen a vizsga beszédkészség része, írásbelit (B típusú) és komplex (C típusú) nyelvvizsgát. A felvételi pontszámításkor és a diplomához csak a komplext nyelvvizsgát fogadják el, a sajátos nevelési igényű jelentkezők azonban, ha igazolni tudják, hogy ezt nem tudják letenni, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatják a 28, illetve 40 pontot.
Ha más időpontban teszitek le a szóbeli vagy az írásbeli részvizsgát - például mert elsőre megbuktok valamelyiken -, komplex nyelvvizsgára válthatjátok át. Ez akkor is igaz, ha az egyik alacsonyabb szintű: ezen a szinten kaphattok komplex nyelvvizsga-bizonyítványt, egy C1-es szóbeliért és egy B2-es írásbeliért például középfokút.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
