Milyen szinteken tehettek nyelvvizsgát? "Beváltható''-e egy felsőfokú szóbeli egy komplex középfokúra? Mi a különbség az egy- és a kétnyelvű vizsga között? Mit fogadnak el a felvételin? Íme, a legfontosabb tudnivalók.
Általános/szakmai
A legtöbb alapszakon a diploma megszerzésének feltétele legalább egy középfokú, komplex nyelvvizsga, a jövő évtől azonban már felvételi követelmény is lesz az összes mesterszakon, 2020-tól pedig az alap- és osztatlan képzéseken is. Ezzel több tízezren járhatnak rosszul: cikkünket itt olvashatjátok.
A képzések nagy részén ez általános nyelvvizsgát jelent, amely a mindennapi szituációkban való boldogulás képességét méri fel. Az adott területen szükséges nyelvtudást tesztelő szakmai nyelvvizsgát általában a gazdasági, üzleti szakokon kérnek. Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb nyelvvizsgákért 2015-ben? Itt nézhetitek meg.
Államilag elismert/honosított
Ha államilag elismert nyelvvizsgát tesztek, amelyet később például az egyetemi, főiskolai jelentkezésnél vagy a diplomához szeretnétek elfogadtatni, a bizonyítvány átvételén kívül nincs más dolgotok. Az elismert nyelvvizsgák listáját itt találjátok.
Ha olyan nyelvvizsgát szeretnétek tenni, amelyet külföldön - például egy felsőoktatási intézménybe való jelentkezésnél - és itthon is használhattok, honosítanotok kell. Az eljárásért 10 ezer forintot kell fizetnetek - ha nem szeretnétek kétnyelvű kiegészítő vizsgát tenni, 21 napon belül meg is kapjátok a határozatot. A honosítható nyelvvizsgák listáját nyelvenként itt, az oldal alján nézhetitek meg.
Egynyelvű/kétnyelvű
Az államilag elismert nyelvvizsgáknak két fajtájuk van. Az egynyelvű vizsga négy feladatsorból áll: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség. A kétnyelvű vizsga a közvetítés vizsgarésszel egészül ki, amely az írásbeli vizsgához tartozik, és az információ idegen, illetve magyar nyelven való visszaadását, fordítását jelenti.
Mindkét fajtából bőven találtok vizsgát angolul és más nyelveken is. A felsőoktatási felvételin és a diplomakövetelmény szempontjából nem számít, hogy melyiket választjátok.
Szintek
Államilag elismert nyelvvizsgát három szinten tehettek, és a külföldi rendszerű nyelvvizsgát is ezen a három szinten honosíthatjátok. Az alapfokú nyelvvizsga a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret szerinti B1-es szintnek felel meg, a középfokú nyelvvizsga B2-es szintnek, a felsőfokú pedig C1-es szintnek.
A nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet alapján tavaly óta már A2-es szintű (belépőfokú) nyelvvizsgát is lehetne tartani, ezért azonban egyelőre nem lelkesednek túlzottan a nyelvvizsgaközpontok sem: a részleteket itt találjátok.
A középfokú, komplex nyelvvizsgáért az egyetemi, főiskolai felvételin 28 többletpont, a felsőfokúért 40 többletpont jár.
Típusok
Típus szerint háromféle nyelvvizsgát tehettek: szóbelit (A típusú), amely tulajdonképpen a vizsga beszédkészség része, írásbelit (B típusú) és komplex (C típusú) nyelvvizsgát. A felvételi pontszámításkor és a diplomához csak a komplext nyelvvizsgát fogadják el, a sajátos nevelési igényű jelentkezők azonban, ha igazolni tudják, hogy ezt nem tudják letenni, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatják a 28, illetve 40 pontot.
Ha más időpontban teszitek le a szóbeli vagy az írásbeli részvizsgát - például mert elsőre megbuktok valamelyiken -, komplex nyelvvizsgára válthatjátok át. Ez akkor is igaz, ha az egyik alacsonyabb szintű: ezen a szinten kaphattok komplex nyelvvizsga-bizonyítványt, egy C1-es szóbeliért és egy B2-es írásbeliért például középfokút.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
