A Nyelvtudásért Egyesület az évek óta tapasztalható rossz mutatók miatt egy konferenciát szervezett a közelmúltban, hogy fény derüljön, miért okoz nagy gondot a fiatalok számára a középfokú nyelvvizsga megszerzése. Ráadásul 2020-tól ennek megléte követelmény lesz a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez, így igencsak sürgető az idő a változtatásra.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért egyesület elnöke, keserű humorral jegyezte meg március 5-én, hogy szerinte hosszú évre biztosítva van a Diplomamentő program utánpótlása. Évente 6-8 ezer hallgató fejezi be úgy felsőfokú tanulmányait, hogy nincs meg a nyelvvizsgája - írja az Index.
A program eddig vegyes sikereket tud felmutatni, tavaly szeptemberig közel 9 ezren vettek részt a képzésekben, viszont csak 1300-an jutottak el nyelvvizsgák első turnusáig, bár 90 százalékuknak sikerült ezt letenni - írta korábban az Origo. Érdemes kiemelni, hogy a tavaly ősszel indult államilag finanszírozott tanfolyamokra rengeteg szabad hely, közel 1500 betöltetlen jelentkezés volt akkor, azaz a program nem fedi le azok számát, akik a nyelvvizsga hiányában nem juthattak diplomához.
Az egyesület 250 szakembert hívott össze, hogy feltárják a nyelvtanulás és tanítás rendszerszintű hibáit. A konferencia sürgető volt, ugyanis a jelenlegi adatok alapján a tanulók alig több mint 40 százaléka fejezi be úgy tanulmányait, hogy középszinten képes egy idegen nyelven kommunikálni, viszont a felsőoktatási felvételi alapkövetelménye lesz 2020-tól, hogy a fiatalok rendelkezzenek nyelvvizsgával.
Rozgonyi a konferencia tapasztalatairól elmondta, hogy lát fejlődést az eltelt 15 évben, valamint a tanárok nyelvtudása és módszertana is kielégítőnek látszik, ennek ellenére az iskolák fele nem tudja eljuttatni diákjait egy középfokúig. Végeredményben 2020-ra bekövetkezhet, amitől sokan tartanak, hogy a nyelvvizsga egy szociális szűrővé válik, és csak a tehetősebbek gyermekei juthatnak be a felsőoktatásba, mert képesek megfizetni az iskolán kívüli különórákat.
Kuti Zsuzsa szakértő ismertette az egyesület felmérését, miszerint a diákok 61, a tanárok 65 százaléka reális célnak és elvárásnak tekinti a középfokú nyelvvizsga megszerzését az érettségiig. A másik tábor szerint az osztott csoportok ellenére is helyhiánnyal küzdenek, egy-egy órába sok tananyagot kell zsúfolni, ami aránytalan terhelés alá helyezi a diákokat, amit nem ritkán a 8. órában tartanak.
Megoldási javaslatként a kiegyensúlyozottabb tanórák számának növelését, a kisebb csoportokra bontást, a jobb tananyag és segédanyag, valamint a tankönyvek megválogatását hozták fel a felmérés kitöltői.
Jót mutatnak a számok, de a tartalom mögötte más
A valóság azonban mást mutat, régiós és uniós összehasonlításban is tisztességesen áll Magyarország az idegennyelvű tanórák számában. Kilenc év alatt 936 óra jut az első, 432 óra a második nyelvre, kutatók szerint ráadásul elegendő lehetne akár a 600 is egy B2-es nyelvvizsgához. Ehhez képest az Eurobarométer 2012-es adatsora szerint Magyarország áll a legrosszabbul a nyelvtudás szempontjából, ráadásul 2006 óta csak romlottak az adatok.
Pedig egész korán kezdődik az idegen nyelv oktatása, 6-7 éves korban már a magyar diákok 40 százaléka tanul valamilyen idegen nyelvet. Párhuzamosan csökkentette a Nemzeti Alaptanterv a nyelvórák számát, növelte a követelményeket, illetve bezsúfolta lehetővé tette második idegen nyelv tanítását is az órakeretben.
A folyamatos fejlődés lehetősége is hiányzik, Dóczi Brigitta, az ELTE oktatója szerint a diákok a különböző iskolatípusokban újra kezdik a nyelvtanulást, 9 évfolyamon hasonló dolgokat tanulnak, mint általános iskola alsó tagozatban.
Az Index úgy folytatja, hogy érdemes lenne a kéttannyelvű iskolák módjára sokkal inkább egy-egy tartalom átadására használni a nyelvet, nem pusztán önálló tantárgyként beépíteni, így a diákok gyakorlatiasabb tudáshoz juthatnának.
Amelyik diák jellemzően rosszul teljesít egy idegen nyelvből, az más tantárgyaknál is gyengébb eredményeket produkál, ez viszont inkább a tanuló szociális hátterével mutat összefüggést - véli Einhorn Ágnes, az Idegen Nyelvi Központ munkatársa.
Nem rossz a tanárképzés, de...
E gy tanári diploma átvételéhez C1-szintű nyelvismeret szükséges, ezt jellemzően hozzák is magukkal a tanárok. Az utánpótlást azonban nehezíti, hogy míg korábban volt lehetősége például egy angol szakos egyetemistának, hogy bölcsész vagy tanári pályára megy a mesterképzés során, az osztatlan rendszerben kénytelen ezt 18 évesen eldönteni. Lényegében ezzel a rendszer visszatért a hetvenes évekhez Enyedi Ágnes egyetemi oktató szerint.
A konferencia konklúziójaként fény derült arra, hogy bár vannak egyes területeken jó megoldások, jó gyakorlatok, illetve sikerült feltárni a hiányosságokat is, önmagában ezek megoldása viszont nem változtat azon, hogy a magyar iskolarendszer csökkentse a különbségeket a tanulók között, nincs rendszerszintű eszköztár a lemaradottak felzárkóztatására.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
A Momentum Mozgalom egy diákoknak szánt állami lakásügynökség létrehozását kezdeményezné a Tisza-kormánynál, amely közvetítőként lépne be a hallgatók és a lakástulajdonosok közé, hogy a hallgatók akár 30 százalékkal olcsóbb albérletekhez juthassanak, biztosítva legyen számukra a kauciómentes lakásbérlés és az ingyenes közjegyzői hitelesítés is.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
