Hogyan bukhat meg egy ír az angol nyelvi teszten?

Megbukott egy ír nő az állandó tartózkodási engedélyhez szükséges angol nyelvi teszt szóbeli részén Ausztráliában, mert nem sikerült meggyőznie a vizsgán a számítógépes beszédfelismerő programot arról, hogy megfelelő az angolnyelv-ismerete.

  • MTI
pixabay

Louise Kennedy az olvasási és írásbeli tesztrészt jól teljesítette, a szóbeli résznél a szükséges 79 pont helyett azonban csak 74-et szerzett - írta kedden az AAP ausztrál hírügynökség. Az állatorvosként dolgozó nő két angol nyelvű egyetemi diplomával is rendelkezik, ezek egyikét a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen szerezte.

Kennedy szerint a teszt "nagyon-nagyon könnyű volt". Miután megkapta a teszteredményeket, a nő felhívta a vizsgáztató céget, amely végül felajánlotta a lehetőséget, hogy az egyébként 300 dolláros (60 ezer forintos) tesztet ingyen megismételheti. A cég szerint a tesztközpont környezetében munkálatok zajlottak, amelyek zaja megzavarhatta a vizsgát.

Kennedy szerint azonban "nyilvánvalóan hibás a szoftver, ha valaki, aki teljesen folyékonyan beszél angolul, nem tud elég pontot szerezni". Hozzátette: más vizsgaközpontokban emberek vizsgáztatnak, nem számítógépek. A szoftverfejlesztők visszautasították a kritikát.

A nőnek nem kell elhagynia az országot, mivel férje ausztrál, így partneri vízummal maradhat. Két éve él munkavállalói vízummal Ausztráliában, gyermekük születése előtt azonban szeretett volna állandó tartózkodási engedélyt szerezni. Bár a vizsgáztató cég felajánlotta a teszt megismétlését, Kennedy egyelőre nem élt a lehetőséggel, mivel munkavállalói vízuma lejárt volna, mire megkapja a - várhatóan - sikeres tesztről szóló eredményeit. A partneri vízum ára 3000 ausztrál dollár (613 ezer forint).

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.