Egyre kevesebb magyar diák tanul két idegen nyelvet

Utolsók vagyunk az EU-ban.

  • MTI
pixabay.com

A jelentés szerint az Európai Unióban az alsóbb osztályos középiskolai tanulók 98,6 százaléka, mintegy 17 millióan tanultak legalább egy idegen nyelvet. Közülük legalább 10 millióan - 58,8 százalékuk - két idegen nyelvet is választottak 2015-ben.

Az unió 24 hivatalos nyelve közül a legnépszerűbb idegen nyelv továbbra is az angol, amelyet az oktatási szint tanulóinak mintegy 97,3 százaléka tanult 2015-ben, 0,3 százalékos emelkedést mutatva az előző év adatihoz képest. Az angolt a francia nyelv követte, amelyet mintegy 5 millióan, a középiskolások 33,8 százaléka tanult. A harmadik helyen végzett német nyelvet 3 millióan, a diákok 23,1 százaléka választotta. Az unió negyedik legnépszerűbb nyelvét, a spanyolt 2 millióan, az iskolások 13,6 százaléka tanulta, az oroszt 2,7, az olaszt 1,1 százalékuk.

A jelentés szerint a vizsgált időszakban a luxemburgi alsó tagozatos középiskolások mindegyike legalább két idegen nyelvet tanult. A rangsorban következő Finnország diákjainak 98,4 százaléka, az olasz diákok 95,8 százaléka, az észt tanulók 95,4 százaléka tanult legalább két idegen nyelvet. A környező országok közül ez az arány Romániában a legmagasabb, ahol 0,4 százalékos visszaesés mellett is az adott korcsoportban a diákok 95,2 százaléka tanult legalább két idegen nyelvet. Szlovákiában 78, Horvátországban 56,5, Szlovéniában 51,5, Ausztriában 8,8 százalék az arány.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az alsó tagozatos középiskolások 90,5 százaléka egy idegen nyelvet tanult 2015-ben, ami 0,3 százalékos javulást jelent az előző évhez képest. Azok aránya azonban, akik legalább két idegen nyelvel ismerkedtek a vizsgált időszakban, mindössze 6 százalék volt 2015-ben, míg egy évvel korábban 6,3 százalékos arányt mutattak a statisztikai hivatal adatai.

Ahogy az unió egészében, Magyarországon is az angol volt a legnépszerűbb idegen nyelv, amelyet az oktatási szint tanulóinak 70 százaléka választott. Ez az előző év adataihoz képest 0,7 százalékos emelkedést jelent. Az angolt a német nyelv követte, amelyet az iskolások 30 százaléka tanult. Az arány 1,1 százalékos visszaesést jelent 2014-hez képest az unió statisztikai hivatalának friss jelentése szerint.

 

MTI
Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.