Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Utolsók vagyunk az EU-ban.

A jelentés szerint az Európai Unióban az alsóbb osztályos középiskolai tanulók 98,6 százaléka, mintegy 17 millióan tanultak legalább egy idegen nyelvet. Közülük legalább 10 millióan - 58,8 százalékuk - két idegen nyelvet is választottak 2015-ben.
Az unió 24 hivatalos nyelve közül a legnépszerűbb idegen nyelv továbbra is az angol, amelyet az oktatási szint tanulóinak mintegy 97,3 százaléka tanult 2015-ben, 0,3 százalékos emelkedést mutatva az előző év adatihoz képest. Az angolt a francia nyelv követte, amelyet mintegy 5 millióan, a középiskolások 33,8 százaléka tanult. A harmadik helyen végzett német nyelvet 3 millióan, a diákok 23,1 százaléka választotta. Az unió negyedik legnépszerűbb nyelvét, a spanyolt 2 millióan, az iskolások 13,6 százaléka tanulta, az oroszt 2,7, az olaszt 1,1 százalékuk.
A jelentés szerint a vizsgált időszakban a luxemburgi alsó tagozatos középiskolások mindegyike legalább két idegen nyelvet tanult. A rangsorban következő Finnország diákjainak 98,4 százaléka, az olasz diákok 95,8 százaléka, az észt tanulók 95,4 százaléka tanult legalább két idegen nyelvet. A környező országok közül ez az arány Romániában a legmagasabb, ahol 0,4 százalékos visszaesés mellett is az adott korcsoportban a diákok 95,2 százaléka tanult legalább két idegen nyelvet. Szlovákiában 78, Horvátországban 56,5, Szlovéniában 51,5, Ausztriában 8,8 százalék az arány.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az alsó tagozatos középiskolások 90,5 százaléka egy idegen nyelvet tanult 2015-ben, ami 0,3 százalékos javulást jelent az előző évhez képest. Azok aránya azonban, akik legalább két idegen nyelvel ismerkedtek a vizsgált időszakban, mindössze 6 százalék volt 2015-ben, míg egy évvel korábban 6,3 százalékos arányt mutattak a statisztikai hivatal adatai.
Ahogy az unió egészében, Magyarországon is az angol volt a legnépszerűbb idegen nyelv, amelyet az oktatási szint tanulóinak 70 százaléka választott. Ez az előző év adataihoz képest 0,7 százalékos emelkedést jelent. Az angolt a német nyelv követte, amelyet az iskolások 30 százaléka tanult. Az arány 1,1 százalékos visszaesést jelent 2014-hez képest az unió statisztikai hivatalának friss jelentése szerint.

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.