Egyre kevesebb magyar diák tanul két idegen nyelvet

Utolsók vagyunk az EU-ban.

pixabay.com

A jelentés szerint az Európai Unióban az alsóbb osztályos középiskolai tanulók 98,6 százaléka, mintegy 17 millióan tanultak legalább egy idegen nyelvet. Közülük legalább 10 millióan - 58,8 százalékuk - két idegen nyelvet is választottak 2015-ben.

Az unió 24 hivatalos nyelve közül a legnépszerűbb idegen nyelv továbbra is az angol, amelyet az oktatási szint tanulóinak mintegy 97,3 százaléka tanult 2015-ben, 0,3 százalékos emelkedést mutatva az előző év adatihoz képest. Az angolt a francia nyelv követte, amelyet mintegy 5 millióan, a középiskolások 33,8 százaléka tanult. A harmadik helyen végzett német nyelvet 3 millióan, a diákok 23,1 százaléka választotta. Az unió negyedik legnépszerűbb nyelvét, a spanyolt 2 millióan, az iskolások 13,6 százaléka tanulta, az oroszt 2,7, az olaszt 1,1 százalékuk.

A jelentés szerint a vizsgált időszakban a luxemburgi alsó tagozatos középiskolások mindegyike legalább két idegen nyelvet tanult. A rangsorban következő Finnország diákjainak 98,4 százaléka, az olasz diákok 95,8 százaléka, az észt tanulók 95,4 százaléka tanult legalább két idegen nyelvet. A környező országok közül ez az arány Romániában a legmagasabb, ahol 0,4 százalékos visszaesés mellett is az adott korcsoportban a diákok 95,2 százaléka tanult legalább két idegen nyelvet. Szlovákiában 78, Horvátországban 56,5, Szlovéniában 51,5, Ausztriában 8,8 százalék az arány.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az alsó tagozatos középiskolások 90,5 százaléka egy idegen nyelvet tanult 2015-ben, ami 0,3 százalékos javulást jelent az előző évhez képest. Azok aránya azonban, akik legalább két idegen nyelvel ismerkedtek a vizsgált időszakban, mindössze 6 százalék volt 2015-ben, míg egy évvel korábban 6,3 százalékos arányt mutattak a statisztikai hivatal adatai.

Ahogy az unió egészében, Magyarországon is az angol volt a legnépszerűbb idegen nyelv, amelyet az oktatási szint tanulóinak 70 százaléka választott. Ez az előző év adataihoz képest 0,7 százalékos emelkedést jelent. Az angolt a német nyelv követte, amelyet az iskolások 30 százaléka tanult. Az arány 1,1 százalékos visszaesést jelent 2014-hez képest az unió statisztikai hivatalának friss jelentése szerint.

MTI

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Közoktatás

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.

Közoktatás

Több ezer köznevelésben dolgozó érzi azt, hogy nem mondhatja el következmények nélkül a véleményét – ez derül ki a PDSZ felméréséből

Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.

Közoktatás

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Közoktatás

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2026: ennyi pont kellett tavaly a gazdálkodási és menedzsment szakokra

Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.

300 esetben intézkedtek az iskolaőrök az elmúlt tanévben, volt, hogy a diákok hozzátartozóival szemben

Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.

Újabb javaslatok érkeztek a közoktatás megtisztítására

Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.