Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Fazekas István
Ahogy arról hétfőn beszámoltunk, új, A2-es (tehát a mostani alapfokú vizsgánál könnyebb) nyelvvizsgát vezetne be az erőforrás-minisztérium. Államilag elismert nyelvvizsgát jelenleg B1-es (alapfok), B2-es (középfok) és C1-es (felsőfok) szinten lehet tenni - a minisztérium szerint az új vizsgát elsősorban a szakiskolások használhatnák ki.
Ahogy írták: Magyarországon az alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti, a nyelv önálló használatával, bizonyos szakmákban, foglalkozásokban azonban - a rendelettervezet szerint - a külföldi, illetve hazai munkavállaláshoz elég lenne az A2 nyelvi szint elérése is. Az eduline-nak tavaly novemberben azonban nyelvtanárok úgy nyilatoztak: az A2-es szintű nyelvtudás egy alap, egy idegen nyelvű környezetben, pláne munkahelyen nem lehet boldogulni vele.
Az idei évtől, felmenő rendszerben bevezetett szakiskolai kerettantervekben egyébként már csak heti két nyelvóra szerepel (korábban az iskolák majdnem kétharmadában heti három órában tanultak nyelvet a diákok) - a cél az általános iskola végére megszerzett A2-es tudás "szinten tartása". A nyelvvizsgázók száma ugyanakkor a 2005-ös csúcs óta 16-20 ezerrel esett vissza: évente 58-62 ezer 15-19 éves tesz nyelvvizsgát. Ha bevezetnék az A2-es szintű nyelvvizsgát, az valószínűleg javítana a statisztikán.
Mire elég az A2-es szint?
Az új, A2-es szintű vizsga is ugyanazokat a készségeket mérné, mint a magasabb szintűek: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, írott szöveg létrehozása, beszédkészség - ezek a kétnyelvű vizsgán a közvetítői készséggel egészülnének ki.
A tervezet szerint az A2-es szintű nyelvtudást mérő vizsgán a mindennapi élethelyzetekben és/vagy szakmai tevékenység során előforduló egyszerű, a személyes élettérrel kapcsolatos idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret meglétét mérnék.
A nyelvhasználó eszerint megérti a leggyakrabban előforduló szavakat, például a személyével, a családdal, vásárlással, a közvetlen környezettel vagy a munkával kapcsolatos kifejezéseket. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek és bejelentések lényegét, képes nagyon egyszerű kommunikációra, valamely ismert témáról vagy cselekvésről információt cserélni valakivel, egyszerű fogalmazásmóddal beszélni tud életkörülményeiről.
| Nyelvvizsgakörkép |
Ilyen az ITK-Origó nyelvvizsga A legfontosabb tudnivalók az ECL nyelvvizsgáiról Hogyan néz ki a TELC nyelvvizsga? Ilyenek a City & Guilds vizsgái |
Ugyanakkor - a tervezet szerint - általában nem ért meg annyit, hogy folyamatosan részt tudjon venni a társalgásban. A nyelvhasználó megtalál bizonyos információkat rövid, egyszerű, hétköznapi szövegekben (pl. hirdetések, prospektusok vagy menetrend), és képes megérteni, illetve megírni egy rövid, egyszerű magánlevelet, feljegyzéseket és üzeneteket.
Kétnyelvű vizsgák esetén a nyelvhasználó képes összefoglalni a rövid és egyszerű célnyelvi szövegek lényegét magyarul, illetve képes közvetíteni a rövid és egyszerű magyar szövegek kulcsinformációit az idegen nyelven.
