Az angolon kívül szinte semmilyen más idegen nyelvet nem beszélnek a magyar egyetemisták

A jellemzően második idegen nyelvként tanult nyelvekből elenyésző azoknak az aránya, akik saját bevallás szerint eljutnak arra a szintre, hogy a tudásukat magabiztosan használják.

  • Székács Linda

2024-ben a magyar egyetemisták mintegy 82 százaléka jelezte, hogy legalább egy idegen nyelv esetében magas szintű nyelvtudással rendelkezik, ez azonban szinte csak az angolra korlátozódik - derül ki a DPR friss, napokban kiadott hallgatói felméréséből.

A nappali képzésben tanuló hallgatók 86 százaléka jelezte, hogy jól ismeri és magabiztosan használja az angolt, mint idegen nyelvet. Második helyre a német nyelv, azonban azoknak a hallgatóknak az aránya jóval alacsonyabb, akik ezt magabiztosan használják; mindössze 18 százalék. A részidős képzésekben tanulóknál viszont kisebb az eltérés; nekik az angolt 51 százalékuk, a németet 15 százalékuk ismeri és használja.

A felmérés szerint azok a hallgatók, akik legalább egy idegen nyelvet jól ismernek, általában gimnáziumban érettségiztek. Különösen igaz ez azokra, akiknek a tanulmányai nyelvi évvel párosultak, illetve hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumban végeztek.

A szakgimnáziumokból és szakközépiskolákból érkezők esetében csak az egyetemisták 66 százalékának van valamelyik nyelvből közepesnél erősebb szintű nyelvtudása a saját értékelésük szerint.

Mindez azonban szinte csak az angolra és németre - az első idegen nyelvként két leggyakrabban tanított nyelvre - korlátozódik. A jellemzően második idegen nyelvként tanított további nyelvekből, például franciából, spanyolból, olaszból a hallgatók elenyésző része jut olyan szintre, hogy saját bevallás szerint a tudásukat magabiztosan használják.

 

Képernyőfotó
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.