Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Míg 2019-ben még összesen 124 470-en vizsgáztak, az első Covid miatti nyelvvizsga-amnesztiának köszönhetően a piac egyik évről a másikra majdnem negyvenezer nyelvvizsgázótól esett el. Az Oktatási Hivatal adatai szerint
- 2020-ban már csak 86 026-an próbálkoztak,
- 2021-ben 85 504-en,
- 2022-ben 83 145-en.
A következő pofonnal - a korábban már említett felsőoktatási törvény módosításával - pedig a számok tovább csökkentek. 2023-ban 66 307 fő volt a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, tavaly pedig már a hatvanezret sem érte el; 58 969 olyan diák volt, aki megpróbált nyelvvizsgát szerezni. A sikeres vizsgázók száma pedig még ennél is alacsonyabb; alig 46 017 fő.
De 2025-re vonatkozóan sem túl fényesek a kilátások; az év első felében a 36 ezret sem érte el azoknak a száma, akik angolból, németből vagy bármilyen egyéb idegen nyelvből egyáltalán megpróbáltak volna tanúsítványt szerezni a tudásukról.
Eduline
Ha a diplomák kiadásához nem feltétel a papír megléte, a számok alapján már az sem motiválja a magyar diákokat, hogy a felsőoktatási intézmények többsége a korábbinál magasabb pontszámokkal jutalmazza a nyelvtudást és egyes egyetemeken már a fél nyelvvizsgák is pontokat érnek. Például tehát az, ha valakinek csak az írásbeli vagy szóbeli modulja van meg.
Nem tömi be a lyukat az emelt érettségi sem
Sok olyan egyetem van, ahol elvárás a nyelvvizsga. Ám ott, ahol ezért plusz pontot adnak, nem mindegy, hogy nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi. Utóbbira gyakorta magasabb a többletpont, mint a nyelvvizsgára. Ráadásul a gyerek könnyebben elérhetőnek tartja, a feladatok ismeretében, a saját tanárral való készülés nyugalmában. A különbség nem tűnik nagynak - pl. nyelvvizsgáért 20, emelt szintű 5-ös érettségiért 30 pont jár. Ám a végén ez döntő lehet
- írta lapunk számára egy szülő azzal kapcsolatban, hogy az érettségiző gyereke miért nem nyelvvizsgázik az egyetemi felvételi előtt.
Pontszámok tekintetében bizonyos esetekben valóban jobban megéri az emelt szintű érettségi, mint a nyelvvizsga. Hiszen amellett, hogy a diákok ingyen megkapják a középszintű nyelvvizsgát, amennyiben 60 százalék fölött teljesítenek, magáért az emelt szintű érettségi vizsgáért a felvételi során pluszpontokat is kapnak. Egyes esetekben - ahogyan arról a szülő is beszélt - egyébként is magasabb pontszámok járnak érte az egyetemeken, mint a nyelvvizsga bizonyítványért.
A Budapesti Corvinus Egyetemen például míg a középfokú nyelvvizsgáért 30 pontot, a felsőfokúért 40 pontot, addig az emelt szintű érettségiért 50 pontot kaphattak a felvételizők az előző felvételi eljárásban. Vagyis ebben az esetben még annak is jobban megérte az emelt szintű nyelvi érettségi, akinek felsőfokúja volt valamelyik nyelvből.
Nem beszélve a pénzügyekről sem. Bár az első nyelvvizsgájuk árát a 35 éven aluliak 2025-ben 72 700 forintig visszakaphatják - a középfokú komplex nyelvvizsgák ára jellemzően 39-60 ezer forint, felsőfokú komplex esetében 41-62 ezer forint között mozognak, amit előre ki kell fizetni, a támogatás összege pedig sok esetben csak hetekkel később érkezik meg és csak akkor, ha a nyelvizsga sikeres. Ellenben a közoktatásban tanulók közép- és emelt szintű érettségit egyaránt ingyen tehetnek.
Euroexam
,,A lányom most 10-es, már szerintem tavaly is meg lett volna neki a középfokú angol nyelvvizsga, de mivel ugyanúgy be kellene járnia angol órákra, ezért nincs értelme most nyelvvizsgáznia, majd esetleg az előrehozott érettséginek lesz egyelőre értelme. Kettő, drága nagyon a nyelvvizsga, meg kell előlegezni, még ha sikerül is neki, több értelme lenne a felsőfokúra felhasználni, hogy az elsőt visszafizetik" - írta ezzel kapcsolatban Zita.
Mindez viszont nem egyenesen arányos azzal, hogy nyelvvizsga központoknál tett vizsgák helyett emelt szintű érettségivel szerzik meg a diákok a nyelvtudást igazoló dokumentumokat, vagy hogy az elmúlt években lemorzsolódott nyelvtanulók egyszerűen csak a nyelvvizsga helyett az emelt szintű érettségit választják.
2025 tavaszán például angol nyelvből 27 742 fő tett emelt szintű érettségit, németből 3061-en, a ritkább idegen nyelvekből - olaszból, franciából vagy spanyolból - pedig jellemzően párszázan. De hasonlóképp alakultak a számok 2024 tavaszán is. Ekkor angolból emelt szinten 20 821-en, németből 2332-en érettségiztek, a többi nyelvből pedig ebben az esetben is mindössze néhányszázan vagy annál is kevesebben.
Ha ezeket a számokat - és az ősszel érettségiző további párszáz főt - összeadjuk a 2024-ben nyelvvizsgázó 46 017 fővel, valamivel jobban néz ki az a szám, akik sikeresen nyelvvizsgát szereztek, vagy legalább megpróbálták, de 2019-hez képest így is több tízezer nyelvvizsgázó veszett el a rendszerből. Igaz, ennek részben demográfiai okai is lehetnek.
