A 37 ezret sem éri el azoknak a száma, akik 2025 első hat hónapjában nyelvvizsgát tettek, azoké pedig még alacsonyabb, akiknek ez sikerült is.
Tovább csökkent a nyelvvizsgázók száma; az Oktatási Hivatal adatai szerint 2025 első félévében mindössze 36 832-en próbáltak meg nyelvvizsgátt tenni valamilyen idegen nyelvből. Ez több mint 2000 fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, amikor 38 928-an vizsgáztak, és több mint 7200 fővel alacsonyabb, mint 2023 első félévében, amikor még 44 111-en próbálkoztak.
Idén január és június között egyébként
próbáltak vizsgát tenni. A többi nyelvből szinte elenyésző a vizsgázók száma.
Azok pedig, akik sikeres nyelvvizsgát tettek, még alacsonyabb. 2025 első félévében alig 28 689 fő szerzett bizonyítványt valamilyen idegen nyelvből. 7542-en megbuktak.
Folyamatosan csökken
Többször is beszámoltunk már arról, hogy a nyelvvizsgázók száma évről évről csökken. A visszaesés oka a sorozatos nyelvvizsga-amnesztiák először 2020-ban, majd 2021-ben is, ezt követően pedig a felsőoktatási törvény módosítása 2022 végén. Ekkor határozott úgy a kormány, hogy a továbbiakban a legalább B2-es, azaz középszintű nyelvvizsga megléte már nem központi feltétele a diplomaszerzésnek.
A döntést az egyetemek kezébe helyezték, amelyek így karonként, sőt, akár szakonként is eltérően rendelkeznek arról, hogy kérnek-e nyelvvizsgát a diploma megszerzése előtt álló hallgatóktól, vagy sem. (Az esetek többségében nem.)
Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Várható témakörök, feladattípusok, diákvélemények – mutatjuk, hogy mit találhattok nálunk az érettségi időszakban.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.
