A 37 ezret sem éri el azoknak a száma, akik 2025 első hat hónapjában nyelvvizsgát tettek, azoké pedig még alacsonyabb, akiknek ez sikerült is.
Tovább csökkent a nyelvvizsgázók száma; az Oktatási Hivatal adatai szerint 2025 első félévében mindössze 36 832-en próbáltak meg nyelvvizsgátt tenni valamilyen idegen nyelvből. Ez több mint 2000 fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, amikor 38 928-an vizsgáztak, és több mint 7200 fővel alacsonyabb, mint 2023 első félévében, amikor még 44 111-en próbálkoztak.
Idén január és június között egyébként
próbáltak vizsgát tenni. A többi nyelvből szinte elenyésző a vizsgázók száma.
Azok pedig, akik sikeres nyelvvizsgát tettek, még alacsonyabb. 2025 első félévében alig 28 689 fő szerzett bizonyítványt valamilyen idegen nyelvből. 7542-en megbuktak.
Folyamatosan csökken
Többször is beszámoltunk már arról, hogy a nyelvvizsgázók száma évről évről csökken. A visszaesés oka a sorozatos nyelvvizsga-amnesztiák először 2020-ban, majd 2021-ben is, ezt követően pedig a felsőoktatási törvény módosítása 2022 végén. Ekkor határozott úgy a kormány, hogy a továbbiakban a legalább B2-es, azaz középszintű nyelvvizsga megléte már nem központi feltétele a diplomaszerzésnek.
A döntést az egyetemek kezébe helyezték, amelyek így karonként, sőt, akár szakonként is eltérően rendelkeznek arról, hogy kérnek-e nyelvvizsgát a diploma megszerzése előtt álló hallgatóktól, vagy sem. (Az esetek többségében nem.)
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
