2024-ben már a 60 ezret sem érte el a nyelvvizsgázók száma, holott tíz évvel ezelőtt akár évi 130 ezren is megpróbálkoztak a bizonyítványszerzéssel. Bár angolból is drasztikus a visszaesés, igazán nagy baj a ritkább idegen nyelvek esetében van.
Tíz év alatt több mint felére esett vissza a nyelvvizsgázók száma – derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának friss adataiból.
Az áprilistól véglegesnek tekinthető számok alapján 2024-ben összesen 58 969 fő nyelvvizsgázott valamilyen nyelvből.
49 109 fő angolból, 7760 fő németből próbálkozott, amit párszáz nyelvvizsgázóval követ a
Minden más nyelvből elenyésző azoknak a nyelvtanulóknak a száma, akik 2024-ben valamilyen nyelvből, valamilyen szinten kísérletet tettek arra, hogy bizonyítványt szerezzenek a tudásokról.
Ellenben tíz évvel ezelőtt, 2014-ben még 122 885 fő ment nyelvvizsgázni, a jelenlegi szám több mint duplája, ami tehát azt jelenti, hogy 2014 és 2024 között körülbelül 52 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma, 2015-höz képest pedig még súlyosabb a bezuhanás, ahogy azt a grafikon is mutatja:
Eltűnőben a ritkább nyelvekből vizsgázók
Míg angolból nagyjából a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma (2015-ben 96 615-en próbálkoztak, 2024-ben viszont csak 49 109-en), addig a jellemzően másodikként tanult, ritkább nyelvek esetében ennél súlyosabb a helyzet:
A diplomaszerzéshez könnyen megtanulhatóságáról híres eszperantótól pedig szinte teljesen elment a nyelvtanulók kedve. Míg 2015-ben 2993 vizsgázóval az angol és a német után ez volt a harmadik legnépszerűbb a nyelvvizsgázók körében, addig 2024-ben mindössze 9 fő próbálkozott, közülük is csak 6-nak sikerült bizonyítványt szereznie.
Még az ág is húzza
Valószínűsíthető, hogy a bezuhant számok oka az, hogy a piac tulajdonképpen elvesztette a diplomaszerzés előtt álló egyetemista vizsgázókat. Az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának adataiból ugyanis az látható, hogy a nyelvvizsgázók 110-135 ezer fő közötti éves száma 2019-ig stabil volt. A piacnak az első pofont a 2020-as koronavírus-járvány alatt elrendelt nyelvvizsga amnesztia adta.
Ekkor határozott úgy a kormány, hogy a távoktatásba kényszerült, diplomaszerzésük előtt álló egyetemistáknak nem kell teljesíteniük a felsőoktatási törvény azon pontját, amely – akkor még – kimondta, hogy a diploma megszerzéséhez legalább egy nyelvből államilag elismert B2-es szintű, azaz középszintű nyelvtudás szükséges.
A következő csapás pedig akkor érkezett, amikor 2022 végén a felsőoktatási törvényt is módosították és a korábbi - 2014-ben kitalált - célokkal ellentétben (melyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba való felvétel feltétele lett volna legalább egy középfokú nyelvvizsga megléte) ebben az évben írásba foglalták, hogy már nem központi felvétele a legalább B2-es nyelvvizsga a diplomának.
És bár ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a nyelvtudás ne lenne továbbra is értékes az egyetemi évek során, hiszen 2024-től számos egyetem minden korábbinál bőkezűbben jutalmazza azt, a nyelvizsgázók alacsony számán az sem feltétlen segít, hogy szinte már minden nyelvvizsgaközpontnál eléri a 60 ezer forintot a nyelvvizsgák ára.
Igaz, az első sikeres nyelvvizsga árát maximum 72 ezer forintig vissza lehet igényelni.
Így lehet visszaigényelni az első sikeres nyelvvizsga árát: mutatjuk a lépéseket
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
