Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsga között?

Míg az egynyelvű négy, addig a kétnyelvű nyelvvizsga szintenként öt készséget mér.

Az egynyelvű nyelvvizsga röviden összefoglalva azt jelenti, hogy a feladatlapon minden az adott célnyelven szerepel, beleértve a feladatleírást is, szóbeli nyelvvizsgán pedig a teremben folytatott minden kommunikációt.

Az Oktatási Hivatal (OH) Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja szerint az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér:

  • beszédértés,
  • beszédkészség,
  • íráskészség és
  • írott szöveg értése.

A közvetítési készségeket ez a nyelvvizsga nem méri, ennek következtében ezek a készségek a vizsga végeredményét sem befolyásolják.

Erre a két nyelvvizsgára nem jár nyelvvizsga támogatás.

A kétnyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább öt készséget mér:

  • beszédértés,
  • beszédkészség,
  • íráskészség,
  • írott szöveg értése és
  • közvetítési készségek.

Melyik nyelvvizsga ér többet?

Az OH szerint nincs különbség a két típus között, az értékét nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e a nyelvvizsga.

A hivatal továbbá összegyűjtötte azt is, hogy az országban hol vannak egynyelvű, általános nyelvvizsga-bizonyítványt adó akkreditált vizsgaközpontok. Ezt a listát itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.