Míg az egynyelvű négy, addig a kétnyelvű nyelvvizsga szintenként öt készséget mér.
Az egynyelvű nyelvvizsga röviden összefoglalva azt jelenti, hogy a feladatlapon minden az adott célnyelven szerepel, beleértve a feladatleírást is, szóbeli nyelvvizsgán pedig a teremben folytatott minden kommunikációt.
Az Oktatási Hivatal (OH) Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja szerint az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér:
A közvetítési készségeket ez a nyelvvizsga nem méri, ennek következtében ezek a készségek a vizsga végeredményét sem befolyásolják.
Erre a két nyelvvizsgára nem jár nyelvvizsga támogatás.
A kétnyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább öt készséget mér:
Melyik nyelvvizsga ér többet?
Az OH szerint nincs különbség a két típus között, az értékét nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e a nyelvvizsga.
A hivatal továbbá összegyűjtötte azt is, hogy az országban hol vannak egynyelvű, általános nyelvvizsga-bizonyítványt adó akkreditált vizsgaközpontok. Ezt a listát itt tudjátok megnézni.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
