Világszinten tartja a helyét, Európában visszacsúszott Magyarország az angolul beszélők száma alapján

2023-hoz képest három pontot rontva Európában a 17. helyre csúszott Magyarország az English Proficiency Indexben.

  • Székács Linda

Tartja a 17. helyét Magyarország az EF legújabb, 2024-es English Proficiency Indexében, amelyet a lakosság angol nyelvtudása alapján állítanak össze minden évben.

A 2024-es listában összesen 116 európai, ázsiai és közel-keleti országot rangsoroltak, ami hárommal több, mint ahány a 2023-as listában szerepelt.

Az első helyre ezúttal is Hollandia került, amit

  • Norvégia,
  • Szingapúr,
  • Svédország,
  • Horvátország,
  • Portugália,
  • Dánia,
  • Görögország,
  • Ausztria és
  • Németország

követ.

Magyarország a maga 17. helyével továbbra is a magas szinten álló országok közé tartozik, megelőzi azonban a térség több országa, így például Románia, Bulgária és Lengyelország is. A kifejezetten európai listában pedig 2023-hoz képest két helyet visszacsúsztunk; míg abban az évben még a 15. helyen álltunk, 2024-ben a 17. helyen. Ez feltehetően a mutatószám romlásának tudható be. Míg 2023-ban az európai listtában 588 pontot szereztünk, 2024-ben három ponttal kevesebbet, 585 pontot.

Az országban egyébként a legtöbben Budapesten beszélnek angolul, a korosztályos bontás szerint pedig a legjobb nyelvtudással a 26-30 év közöttiek rendelkeznek.

A jelentést ide kattintva nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna