Világszinten tartja a helyét, Európában visszacsúszott Magyarország az angolul beszélők száma alapján

2023-hoz képest három pontot rontva Európában a 17. helyre csúszott Magyarország az English Proficiency Indexben.

  • Székács Linda

Tartja a 17. helyét Magyarország az EF legújabb, 2024-es English Proficiency Indexében, amelyet a lakosság angol nyelvtudása alapján állítanak össze minden évben.

A 2024-es listában összesen 116 európai, ázsiai és közel-keleti országot rangsoroltak, ami hárommal több, mint ahány a 2023-as listában szerepelt.

Az első helyre ezúttal is Hollandia került, amit

  • Norvégia,
  • Szingapúr,
  • Svédország,
  • Horvátország,
  • Portugália,
  • Dánia,
  • Görögország,
  • Ausztria és
  • Németország

követ.

Magyarország a maga 17. helyével továbbra is a magas szinten álló országok közé tartozik, megelőzi azonban a térség több országa, így például Románia, Bulgária és Lengyelország is. A kifejezetten európai listában pedig 2023-hoz képest két helyet visszacsúsztunk; míg abban az évben még a 15. helyen álltunk, 2024-ben a 17. helyen. Ez feltehetően a mutatószám romlásának tudható be. Míg 2023-ban az európai listtában 588 pontot szereztünk, 2024-ben három ponttal kevesebbet, 585 pontot.

Az országban egyébként a legtöbben Budapesten beszélnek angolul, a korosztályos bontás szerint pedig a legjobb nyelvtudással a 26-30 év közöttiek rendelkeznek.

A jelentést ide kattintva nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.