2023-hoz képest három pontot rontva Európában a 17. helyre csúszott Magyarország az English Proficiency Indexben.
Tartja a 17. helyét Magyarország az EF legújabb, 2024-es English Proficiency Indexében, amelyet a lakosság angol nyelvtudása alapján állítanak össze minden évben.
A 2024-es listában összesen 116 európai, ázsiai és közel-keleti országot rangsoroltak, ami hárommal több, mint ahány a 2023-as listában szerepelt.
Az első helyre ezúttal is Hollandia került, amit
követ.
Magyarország a maga 17. helyével továbbra is a magas szinten álló országok közé tartozik, megelőzi azonban a térség több országa, így például Románia, Bulgária és Lengyelország is. A kifejezetten európai listában pedig 2023-hoz képest két helyet visszacsúsztunk; míg abban az évben még a 15. helyen álltunk, 2024-ben a 17. helyen. Ez feltehetően a mutatószám romlásának tudható be. Míg 2023-ban az európai listtában 588 pontot szereztünk, 2024-ben három ponttal kevesebbet, 585 pontot.
Az országban egyébként a legtöbben Budapesten beszélnek angolul, a korosztályos bontás szerint pedig a legjobb nyelvtudással a 26-30 év közöttiek rendelkeznek.
A jelentést ide kattintva nézhetitek meg.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
