Világszinten tartja a helyét, Európában visszacsúszott Magyarország az angolul beszélők száma alapján

2023-hoz képest három pontot rontva Európában a 17. helyre csúszott Magyarország az English Proficiency Indexben.

  • Székács Linda

Tartja a 17. helyét Magyarország az EF legújabb, 2024-es English Proficiency Indexében, amelyet a lakosság angol nyelvtudása alapján állítanak össze minden évben.

A 2024-es listában összesen 116 európai, ázsiai és közel-keleti országot rangsoroltak, ami hárommal több, mint ahány a 2023-as listában szerepelt.

Az első helyre ezúttal is Hollandia került, amit

  • Norvégia,
  • Szingapúr,
  • Svédország,
  • Horvátország,
  • Portugália,
  • Dánia,
  • Görögország,
  • Ausztria és
  • Németország

követ.

Magyarország a maga 17. helyével továbbra is a magas szinten álló országok közé tartozik, megelőzi azonban a térség több országa, így például Románia, Bulgária és Lengyelország is. A kifejezetten európai listában pedig 2023-hoz képest két helyet visszacsúsztunk; míg abban az évben még a 15. helyen álltunk, 2024-ben a 17. helyen. Ez feltehetően a mutatószám romlásának tudható be. Míg 2023-ban az európai listtában 588 pontot szereztünk, 2024-ben három ponttal kevesebbet, 585 pontot.

Az országban egyébként a legtöbben Budapesten beszélnek angolul, a korosztályos bontás szerint pedig a legjobb nyelvtudással a 26-30 év közöttiek rendelkeznek.

A jelentést ide kattintva nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.