Megjelent az EF éves English Proficiency Indexe, amiben Magyarország meglepően előkelő helyen szerepel.
A lakosság angol nyelvtudása alapján Magyarország világszinten a 17., európai viszonylatban pedig a 15. helyen áll - derül ki az EF legújabb rangsorából, az English Proficiency Indexből.
A 2023-as listában összesen 113 országot vagy régiót listáztak, az európai országok mellett ázsiai, közel-keleti és afrikai országokat is.
A lista első helyét Hollandia szerezte meg, amit Szingapúr, Ausztria, Dánia és Norvégia követ, de a 17. helyével Magyarország is a magas szinten álló országok közé tartozik: igaz, megelőzi Görögország, Lengyelország, de még Románia és Bulgária is. Magunk mögé utasítottuk ugyanakkor Szlovákiát, Luxemburgot, Csehországot, Svájcot és Franciaországot is.
A 2022-es adatokhoz képest egyébként az indexben idén elért 588 pontunk 2 ponttal kevesebb, mint tavaly, a mutatószám azonban több országban is romlott az elmúlt években, feltehetőleg a koronavírus-járvány és az ezzel járó bezárások miatt.
Érdekesség, hogy hazai viszonylatban a felmérés szerint Pécsett beszélnek a legtöbben angolul, de a fővárosokat listázó felmérésben Budapest sem szerepelt rosszul, nemzetközi viszonylatban a 18. helyen áll, megelőzve többek között Brüsszelt, Prágát, Párizst, Szöult és Rómát.
A sorozatos nyelvvizsga-amnesztiák és a nyelvvizsgakötelezettség eltörlése miatt bár az egyetemista korosztály nyelvvizsgázása jelentősen visszaesett, Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke ezzel kapcsolatban korábban azt mondta az Eduline-nak, hogy a középiskolás nyelvvizsgázók aránya viszont folyamatosan nő, akik nemcsak egyre többen, de egyre magasabb szinteken mérettetik meg magukat.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
