Mutatjuk, melyek azok a nyelvvizsgák, amelyeket Magyarországon megszerezve a külföldi egyetemeken is elfogadnak.
A külföldi továbbtanulás egyik legfontosabb feltétele, hogy rendelkeznetek kell nemzetközi nyelvvizsgával. Ha angol nyelvű képzésre szeretnétek jelentkezni, akkor érdemes tudnotok, hogy az egyetemek általában az alábbi nyelvvizsgákat fogadják el:
Az IELTS és a Cambridge viszont hagyományos tantermi nyelvvizsgák, amiket Magyarországon a British Council szervez. A legtöbb egyetemen ezekből a C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgát kérik a jelentkezéshez. Emellett az IELTS nyelvvizsga érvényessége két évig tart.
Szintén két év után meg kell újítania a TOEFL nyelvvizsgát is. Ez egy online kitölthető, jellemzően négy-öt óra hosszúságú teszt, amit kifejezetten az egyetemi jelentkezéshez használhattok. A nyelvtudásotok szintjét ezt követően az elért pontok alapján határozzák meg:
Fontos azt is megjegyezni, hogy szakonként és intézményenként is változhat, hogy pontosan milyen nyelvvizsgát és annak milyen szintjét (B2, C1) fogadják el, ezért ennek minden esetben nézzetek utána az adott egyetem honlapján.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
