Kicsivel több mint 10 év alatt 65 ezerrel esett vissza a németet első nyelvként tanuló általános iskolások száma.
A 2010/11-es tanévben még 157 365 diák tanult németül és 359 032 angolul az általános iskolákban, mostanra viszont jelentősen csökkent a németül tanuló gyerekek száma. Míg angolul 437 622 diák tanult a 2023/24-es tanévben, németül már csak 92 875-en. Ez a 2022/23-as tanévhez képest is több mint 5500 diákkal kevesebb, 2010-hez képest pedig közel 65 ezerrel csökkent a németül tanuló gyerekek száma - derül ki a KSH friss adataiból.
Bár a német ezzel még mindig a második legnépszerűbb idegen nyelv Magyarországon, a számok arra mutatnak rá, hogy az iskolákban egyre inkább az angolt preferálják. Igaz, az angolt tanuló általános iskolások aránya a 2018/19-es tanév óta nem változott jelentősen, ellentétben azzal, hogy a német nyelvtanulók száma folyamatosan csökken.
Az Oktatási Hivatal egy 2021-es felmérése szerint egyébként németet már eddig is főként a nyugati országrészben tanultak a diákok első idegen nyelvként. Ennek oka feltehetően az osztrák határ közelsége lehet, illetve az, hogy a községi iskolákra egyébként is jellemzőbb a német nyelv tanítása, mint az angol.
A témával kapcsolatban egy az Alföldön élő szülő az Eduline-nak azt mondta; a negyedik osztályba készülő kislánya augusztus utolsó hetén fogja megtudni, hogy szeptembertől angolt vagy németet fognak-e tanulni az iskolában. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az iskolában gyakran előfordul, hogy ha egy osztály a német nyelvet kapja, a szülők "fellázadnak" és az igazgatóhoz vonulnak, hogy azt kérjék, inkább angolosak legyenek a gyerekeik. Azt ugyanis hasznosabbnak tartják, mint a németet.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
