Kicsivel több mint 10 év alatt 65 ezerrel esett vissza a németet első nyelvként tanuló általános iskolások száma.
A 2010/11-es tanévben még 157 365 diák tanult németül és 359 032 angolul az általános iskolákban, mostanra viszont jelentősen csökkent a németül tanuló gyerekek száma. Míg angolul 437 622 diák tanult a 2023/24-es tanévben, németül már csak 92 875-en. Ez a 2022/23-as tanévhez képest is több mint 5500 diákkal kevesebb, 2010-hez képest pedig közel 65 ezerrel csökkent a németül tanuló gyerekek száma - derül ki a KSH friss adataiból.
Bár a német ezzel még mindig a második legnépszerűbb idegen nyelv Magyarországon, a számok arra mutatnak rá, hogy az iskolákban egyre inkább az angolt preferálják. Igaz, az angolt tanuló általános iskolások aránya a 2018/19-es tanév óta nem változott jelentősen, ellentétben azzal, hogy a német nyelvtanulók száma folyamatosan csökken.
Az Oktatási Hivatal egy 2021-es felmérése szerint egyébként németet már eddig is főként a nyugati országrészben tanultak a diákok első idegen nyelvként. Ennek oka feltehetően az osztrák határ közelsége lehet, illetve az, hogy a községi iskolákra egyébként is jellemzőbb a német nyelv tanítása, mint az angol.
A témával kapcsolatban egy az Alföldön élő szülő az Eduline-nak azt mondta; a negyedik osztályba készülő kislánya augusztus utolsó hetén fogja megtudni, hogy szeptembertől angolt vagy németet fognak-e tanulni az iskolában. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az iskolában gyakran előfordul, hogy ha egy osztály a német nyelvet kapja, a szülők "fellázadnak" és az igazgatóhoz vonulnak, hogy azt kérjék, inkább angolosak legyenek a gyerekeik. Azt ugyanis hasznosabbnak tartják, mint a németet.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
