Folyamatosan csökken az általános iskolában németül tanulók száma

Kicsivel több mint 10 év alatt 65 ezerrel esett vissza a németet első nyelvként tanuló általános iskolások száma.

  • Székács Linda

A 2010/11-es tanévben még 157 365 diák tanult németül és 359 032 angolul az általános iskolákban, mostanra viszont jelentősen csökkent a németül tanuló gyerekek száma. Míg angolul 437 622 diák tanult a 2023/24-es tanévben, németül már csak 92 875-en. Ez a 2022/23-as tanévhez képest is több mint 5500 diákkal kevesebb, 2010-hez képest pedig közel 65 ezerrel csökkent a németül tanuló gyerekek száma - derül ki a KSH friss adataiból.

Bár a német ezzel még mindig a második legnépszerűbb idegen nyelv Magyarországon, a számok arra mutatnak rá, hogy az iskolákban egyre inkább az angolt preferálják. Igaz, az angolt tanuló általános iskolások aránya a 2018/19-es tanév óta nem változott jelentősen, ellentétben azzal, hogy a német nyelvtanulók száma folyamatosan csökken.

Az Oktatási Hivatal egy 2021-es felmérése szerint egyébként németet már eddig is főként a nyugati országrészben tanultak a diákok első idegen nyelvként. Ennek oka feltehetően az osztrák határ közelsége lehet, illetve az, hogy a községi iskolákra egyébként is jellemzőbb a német nyelv tanítása, mint az angol.

A témával kapcsolatban egy az Alföldön élő szülő az Eduline-nak azt mondta; a negyedik osztályba készülő kislánya augusztus utolsó hetén fogja megtudni, hogy szeptembertől angolt vagy németet fognak-e tanulni az iskolában. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az iskolában gyakran előfordul, hogy ha egy osztály a német nyelvet kapja, a szülők "fellázadnak" és az igazgatóhoz vonulnak, hogy azt kérjék, inkább angolosak legyenek a gyerekeik. Azt ugyanis hasznosabbnak tartják, mint a németet.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna