Az Európai Unió tagországainak többségében a diákok már 6-8 éves korukban elkezdenek legalább egy idegen nyelvet tanulni, az azonban országonként, sőt, van, ahol régiónként változik, hogy mekkora óraszámban. Ami viszont többnyire egységes, hogy a középiskolai oktatás végére mindenkinek a B2-es, vagyis középszintre kellene eljutni.
"A két évtizeddel korábbi állapothoz képest az oktatási rendszerek zömében az alapfokú oktatásban részt vevő diákok már fiatalabb kortól tanulnak idegen nyelvet" - derül ki az Eurydice Hálózat legfrissebb jelentéséből.
Az Eurydice kiadványa, a "Kulcsadatok az európai iskolai nyelvoktatásról" 2005 óta az ötödik alkalommal jelent meg, és az Oktatási Hivatal közleménye szerint "a kiadvány az európai országok idegennyelv-oktatással és -tanulással kapcsolatos szakpolitikáit tekinti át és hasonlítja össze öt fejezetben, 51 mutató alkalmazásával."
Ezek közé tartozik
Ez az alapfokú oktatási rendszer esetében évi 30-69, felső tagozat és gimnázium esetében körülbelül 75 és 185 óra közé esik. Az idegennyelv-tanítási óráinak száma országonként változó.
Magyarországon (HU) a 2020/21-es tanévre vonatkozó adatok szerint a kötelező idegennyelv-oktatás óraszáma általános iskolában, nappali tagozaton mindössze 13, ami az uniós tagországok között a legalacsonyabb. A nappali tagozatos középiskolai oktatás esetében pedig 107, amivel szintén a mezőny vége felé vagyunk.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
