"A két évtizeddel korábbi állapothoz képest az oktatási rendszerek zömében az alapfokú oktatásban részt vevő diákok már fiatalabb kortól tanulnak idegen nyelvet" - derül ki az Eurydice Hálózat legfrissebb jelentéséből.
Az Eurydice kiadványa, a "Kulcsadatok az európai iskolai nyelvoktatásról" 2005 óta az ötödik alkalommal jelent meg, és az Oktatási Hivatal közleménye szerint "a kiadvány az európai országok idegennyelv-oktatással és -tanulással kapcsolatos szakpolitikáit tekinti át és hasonlítja össze öt fejezetben, 51 mutató alkalmazásával."
Ezek közé tartozik
- az (idegen) nyelvek biztosítása a tantervben;
- a diákok által tanult nyelvek száma és köre;
- az idegennyelv-oktatásra szánt tanítási idő;
- az első és második idegen nyelv elvárt elsajátítási szintje;
- nyelvi támogatás az újonnan érkezett bevándorló diákok számára és az otthoni nyelv tanítása;
- az idegen nyelvet oktató tanárok profilja és képesítései;
- és az idegen nyelvet oktató tanárok transznacionális mobilitása.
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió tagországaiban a diákok hány éves korukban kezdenek el idegen nyelvet tanulni a jelentésben azt írják: az elmúlt húsz évben az oktatási rendszerek mintegy kétharmada 1-7 évvel terjesztette ki a kötelező idegen nyelv tanulásának időtartamát. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek ma már 6-8 éves koruk között elkezdenek egy idegen nyelvet tanulni, tehát számos esetben már az első osztályban, vagy legkésőbb az alsó tagozatos általános iskolai tanulmányok vége felé, 3. vagy 4. osztályban.
"Hat oktatási rendszerben ezt a követelményt még korábban alkalmazzák" - teszik hozzá.
Tarol az angol, ritka az olasz
A leggyakrabban tanult első idegen nyelv az angol; ezt 2020-ban a diákok mintegy 90 százaléka tanulta az alap- és középfokú oktatásban. A második leggyakrabban választott idegen nyelv a francia és a német, különösen az olyan többnyelvű országokban, mint Belgium, Luxemburg és Svájc. Öt országban pedig a spanyol a leggyakrabban tanult idegen nyelv, míg ezektől eltérő idegen nyelveket jóval kevesebben tanulnak Európában. Ezeket általában történelmi okokból vagy földrajzi közelség miatt.
"Az egyéb idegen nyelvek közül csak az olaszt (Horvátországban, Máltán, Ausztriában és Szlovéniában), az oroszt (Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban és Szlovákiában), a dánt (Izlandon), a hollandot (a Belgiumi Francia Közösségben), az észtet (Észtországban) és a svédet (Finnországban) tanulta a diákok legalább 10%-a az alsó tagozaton vagy a felső tagozaton bármely európai országban" - szerepel a jelentésben.
Kevés időt szánnak a nyelvekre
Bár a jelentés szerint szinte minden ország alkalmazza a Közös Európai Referenciakeretet, ami szerint a legtöbb országban követelmény, hogy a diákok az általános iskola felső tagozatának végére elérjék az A2, a középiskolai (gimnáziumi) oktatás végére pedig a B2-es, tehát középfokú szintet, az idegen nyelvek oktatására fordított idő az alapfokú oktatásban meglehetősen alacsony. Csupán a tanítási idő 5-10 százaléka. De nem sokkal jobb a helyzet a középszintű oktatás (szintén gimnázium) esetében sem, ahol a diákok a tanítási idő 10-19 százalékában tanulnak egy vagy két idegen nyelvet.
Ez az alapfokú oktatási rendszer esetében évi 30-69, felső tagozat és gimnázium esetében körülbelül 75 és 185 óra közé esik. Az idegennyelv-tanítási óráinak száma országonként változó.
Magyarországon (HU) a 2020/21-es tanévre vonatkozó adatok szerint a kötelező idegennyelv-oktatás óraszáma általános iskolában, nappali tagozaton mindössze 13, ami az uniós tagországok között a legalacsonyabb. A nappali tagozatos középiskolai oktatás esetében pedig 107, amivel szintén a mezőny vége felé vagyunk.
