Több tucat nyelvvizsgát érvénytelenített az ELTE Origó

Négy oldalon keresztül sorolják az érvénytelenített nyelvvizsgák sorszámát.

  • Székács Linda

Bűncselekmény miatt több száz korábban kiadott nyelvvizsga-bizonyítvány megsemmisítése mellett döntött az ELTE Origó Nyelvi Centrum - jelent meg a közlemény a csütörtöki Magyar Közlönyben.

"A hivatalból indult eljárás során megállapítást nyert, miszerint a megjelölt számú nyelvvizsga-bizonyítványok kiállítását bűncselekmény befolyásolta, továbbá a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerős ügydöntő határozatban megállapította" - írják.

A megsemmisített nyelvvizsga-bizonyítványok sorszámát ezt követően négy oldalon keresztül, oldalanként négy oszlopba szedve sorolják. Ezeket mi is közöljük:

 

Magyar Közlöny
Magyar Közlöny
Magyar Közlöny
Magyar Közlöny
A nyelvvizsgabotrányok egyébként nem példa nélküliek. Korábban közel 900 gyanúsítottja - köztük három ügyvéd és három ügyvédjelölt - volt annak az ügynek Pest Megyei Főügyészség szerint, amely során a vizsgázók meghatározott pénzösszeg fejében közvetítőkön keresztül hozzájutottak a nyelvvizsgakérdések megoldásaihoz. A papírok megszerzését két Pest megyei és egy budapesti nyelviskola dolgozói segítették. A középfokú komplex nyelvvizsgáért 300-350 ezer, a felsőfokúért 500-550 ezer forintot kértek

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.