Az angol után ezeket a nyelveket tanulja a legtöbb diák az Európai Unióban

Míg a gimnáziumi oktatásban a spanyolt tanulják a legtöbben, a szakképzésben a németet.

  • Székács Linda

Az Európai Unió országaiban igen magas azoknak az általános- vagy középiskolai oktatásban részt vevő tanulóknak a száma, akik legalább egy idegen nyelvet tanulnak.

Az Eurostat egy 2023 szeptemberében kiadott elemzése szerint 2021-ben az alapfokú oktatásban részesülő tanulók 86,3 százaléka, míg a középiskolások 91-98,5 százaléka tanult legalább egy idegen nyelvet, a második vagy harmadik idegen nyelvet is tanuló általános iskolások aránya pedig 61 százalék, 2,6 százalékkal magasabb, mint 2013-ban. Növekedés látható ugyanakkor a középiskolások esetében is. Míg 2013-ban 34,1 százalékuk tanult legalább két idegen nyelvet, addig 2021-ben már 34,9 százalékuk.

Meglepő adat egyébként, hogy a kutatás szerint 2021-ben Románia volt az egyetlen olyan uniós ország, ahol a szakmai oktatásban részt vevő tanulók közel száz százaléka is legalább két vagy annál több idegen nyelvet tanult. Őket Finnország követi 82 százalékkal, majd Lengyelország 77 és Luxemburg 75 százalékkal.

Mik a leggyakrabban tanult idegen nyelvek?

Nem újdonság, hogy a legtöbb uniós országban a tanulók első idegen nyelvként az angolt tanulják, legyen szó általános iskolai, középiskolai vagy szakmai oktatásról, a diákok 78,6 százaléka pedig sikeresen el is sajátítja azt.

Második helyen az általános középiskolai oktatás (gimnáziumok) esetében a spanyol végzett, amit az unióban élő diákok 26,8 százaléka tanul. Ezt követi a francia 22,3 százalékkal, a német 21,8 százalékkal, majd az olasz mindössze 3,2 százalékkal. A leggyakrabban tanult nem EU-s idegen nyelv az orosz, amit a diákok 2,8 százaléka tanul, a legtöbben Észtországban, Lettországban, Litvániában és Bulgáriában.

Más a helyzet azonban a szakképzés esetében, ott ugyanis az angolt 17,9 százalékkal a német követi, majd a francia 16,4 és a spanyol 7 százalékkal, az olaszt pedig felváltja az orosz 2,2 százalékkal, ami Bulgáriában, Cipruson és Lettországban a legnépszerűbb.

 

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.