Itt a lista: ezekben a nyelvvizsgaközpontokban tehettek egynyelvű szakmai nyelvvizsgákat

Angol, német, olasz, orosz, vagy akár arab, újgörög, szlovén vagy török. Magyarországon jelenleg 33 idegen nyelvből nyelvvizsgázhattok. Összeszedtük, hogy egynyelvű, szakmai nyelvvizsgát milyen vizsgaközpontokban tehettek.

  • Székács Linda

Bár az egyetemi diploma megszerzéséhez már nem minden szakon kötelező, a nyelvvizsgával igazolt nyelvtudás még mindig rendkívül fontos, hiszen rengeteg pluszpontot érhet a felvételiben, és a nyelvtudásra a munkaerőpiacon is szükségetek lehet.

A megfelelő nyelvvizsgaközpont kiválasztásakor fontos szempont, hogy egy- vagy kétnyelvű, általános vagy szakmai nyelvvizsgát tennétek.

Ha egynyelvű, szakmai nyelvvizsgán gondolkodtok, az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának összesítése alapján az alábbi vizsgaközpontok közül válogathattok:

  • BME Nyelvvizsgaközpont
  • Budapesti Gazdasági Egyetem Nyelvvizsgaközpont
  • ELTE Origó Nyelvi Centrum
  • Euroexam
  • GB Resources Oktatási és Tanácsadó Kft
  • KJE Nyelvvizsgaközpont
  • Közigazgatási Szaknyelvi Vizsgaközpont
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Zöld Út Nyelvvizsgaközpont
  • NKE Nyelvvizsgaközpont

Arra azonban figyeljetek, hogy nem minden nyelvvizsgaközpont szervez vizsgát a korábban említett 33 idegen nyelvből. Sőt, az egzotikusabb nyelvek esetében mindössze néhány lehetőség közül válogathattok.

Milyen szakokon kellhet szakmai nyelvvizsga?

Bizonyos szakokon továbbra is szükséges legalább egy középfokú szakmai nyelvvizga megszerzése ahhoz, hogy megkapjátok az okleveleteket. Szakmai nyelvtudásra az esetek többségében a gazdasági szakokon van szükség, de műszaki területen is jól jöhet, ha tudjátok a szakmátokban szükséges kifejezéseket angol vagy német nyelven.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.