Itt a lista: ezekben a nyelvvizsgaközpontokban tehettek általános egynyelvű nyelvvizsgákat

Angol, német, olasz, orosz, vagy akár arab, újgörög, szlovén vagy török. Magyarországon jelenleg 33 idegen nyelvből nyelvvizsgázhattok. Összeszedtük, hogy egynyelvű, általános nyelvvizsgát milyen vizsgaközpontokban tehettek.

  • Székács Linda

Bár az egyetemi diploma megszerzéséhez már nem minden szakon kötelező, a nyelvvizsgával igazolt nyelvtudás még mindig rendkívül fontos, hiszen rengeteg pluszpontot érhet a felvételiben, és a nyelvtudásra a munkaerőpiacon is szükségetek lehet.

A megfelelő nyelvvizsgaközpont kiválasztásakor fontos szempont, hogy egy- vagy kétnyelvű, általános vagy szakmai nyelvvizsgát tennétek.

Ha egynyelvű, általános nyelvvizsgán gondolkodtok, az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának összesítése alapján az alábbi vizsgaközpontok közül válogathattok:

  • BME Nyelvvizsgaközpont
  • Debreceni Egyetem Idegennyelvi Központ
  • ELTE Origó Nyelvi Centrum
  • English Language Skills Assessment Services
  • Euroexam
  • iTOLC Nyelvvizsgaközpont
  • KJE Nyelvvizsgaközpont
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Zöld Út Nyelvvizsgaközpont
  • Osztrák Intézet Budapest Nonprofit
  • Pannon Egyetem Nyelvvizsga Központ
  • Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Központ
  • telc Hungary

Arra azonban figyeljetek, hogy nem minden nyelvvizsgaközpont szervez vizsgát a korábban említett 33 idegen nyelvből. Sőt, az egzotikusabb nyelvek esetében mindössze néhány lehetőség közül válogathattok.

Mit jelent, hogy egynyelvű?

Az egynyelvű nyelvvizsga röviden azt jelenti, hogy a feladatlapon minden az adott célnyelven szerepel, beleértve a feladatleírást is, szóbeli nyelvvizsgán pedig a teremben folytatott minden kommunikációt. Az egynyelvű komplex nyelvvizsga egyébként szintenként legalább négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése). A közvetítési, vagyis mediációs készségeket nem - ellenben a kétnyelvű vizsgával, amiben fordítási feladat is szerepel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.