Itt a lista: ezekben a nyelvvizsgaközpontokban tehettek általános kétnyelvű nyelvvizsgákat

Angol, német, olasz, orosz, vagy akár arab, újgörög, szlovén vagy török. Magyarországon jelenleg 33 idegen nyelvből nyelvvizsgázhattok. Összeszedtük, hogy kétnyelvű, általános nyelvvizsgát milyen vizsgaközpontokban tehettek.

  • Székács Linda

Bár az egyetemi diploma megszerzéséhez már nem minden szakon kötelező, a nyelvvizsgával igazolt nyelvtudás még mindig rendkívül fontos, hiszen rengeteg pluszpontot érhet a felvételiben, és a nyelvtudásra a munkaerőpiacon is szükségetek lehet.

A megfelelő nyelvvizsgaközpont kiválasztásakor fontos szempont, hogy egy- vagy kétnyelvű, általános vagy szakmai nyelvvizsgát tennétek.

Ha kétnyelvű, általános nyelvvizsgán gondolkodtok, az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának összesítése alapján az alábbi vizsgaközpontok közül válogathattok:

  • ELTE Origó Nyelvi Centrum
  • Euroexam
  • EZRA Nyelvvizsgaközpont
  • KJE Nyelvvizsgaközpont
  • Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Nyelvvizsgaközpont
  • PROFEX Nyelvvizsgaközpont

Arra azonban figyeljetek, hogy nem minden nyelvvizsgaközpont szervez vizsgát a korábban említett 33 idegen nyelvből. Sőt, az egzotikusabb nyelvek esetében mindössze néhány lehetőség közül válogathattok.

Mit jelent, hogy kétnyelvű?

A kétnyelvű nyelvvizsga azt jelenti, hogy - ellentétben az egynyelvű nyelvvizsgával, ahol csak négy készséget - a kétnyelvű nyelvvizsgán ötöt, a beszédértést, beszédkészséget, íráskészséget, írott szöveg értését, valamint a közvetítési készségeket mérik. Röviden összefoglalva tehát azt is, hogy mennyire tudtok az anyanyelvetek és a célnyelv között fordítani.

Ezt általában az államilag elfogadott a vizsgán írott szöveg formájában kell megtennetek, tehát egy kapott szöveget le kell fordítanotok a másik nyelvre, így az eredményetek az írásbeli vizsgarész eredményeibe számít bele. Az is előfordulhat azonban, hogy szóban kell közvetítenetek, ilyenkor pedig természetesen a szóbelibe számít az eredményetek.

Azt, hogy milyen vizsgaközpontokban tehettek általános egynyelvű nyelvvizsgát, itt nézhetitek meg:

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.