Ahogy arról korábban már beszámoltunk nektek, 2024-től számos egyetem már a középszintnél, vagyis B2-es szintnél alacsonyabb, B1-es vagy A2-es nyelvvizsgát, esetleg részvizsgát is elfogad. Hogy tisztában legyetek azzal, mit jelentenek ezek a szintek és fokozatok, elmagyarázzuk nektek, pontosan mik a különbségek bizonyos szintű nyelvvizsgák között.
A szintek közötti különbséget az Európai Tanács által jóváhagyott Közös Európai Referenciakeret (KER) határozza meg, vizsgarészenként (hallás, olvasás, beszéd- és íráskészség) részletesen elmagyarázva, hogy pontosan mit kell teljesítenetek, hogy sikeres legyen a választott szintű nyelvvizsgátok.
A1, A2 - alapfok
Az 'A' jelölésű nyelvvizsgák alapvetően a kezdő, alapfokú tudású nyelvi szintet határozzák meg. Az ezen a szinten vizsgázó diákok bár zömében egyszerű kifejezésekkel és nem túl bonyolult nyelvtani szerkezetek használatával, de szóban és írásban is képesek kifejezni magukat és egyszerű párbeszédeket folytatni. Az eddigi felvételi szabályozások szerint ezért a nyelvtudásért nem járt pluszpont az egyetemi felvételiben, 2024-től azonban számos egyetemen már az alapfokú nyelvtudást is pontokkal díjazzák, ezért érdemes lehet elgondolkodnotok, hogy a felvételi előtt megpróbáljátok az alapfokú nyelvvizsgát akár a második, vagy esetleg harmadik tanult idegen nyelvetekből.
B1, B2 - középfok
A középfokot jelölő szinten belül megkülönböztetik a közép-haladó (B1), illetve a haladó (B2) szintet. Azok, akik B1 szintű nyelvtudással rendelkeznek képesek arra, hogy a mindennapi életben, vagy egy esetleges külföldi utazás során elboldoguljanak és értsék az adott ország nyelvét, legyen szó beszélt vagy írott kommunikációról, esetleg egy hosszabb szöveg, könyv vagy cikk értelmezéséről, amennyiben az adott téma nem túl bonyolult.
Ezzel szemben a B2-es szintű nyelvtudással rendelkező, nyelvvizsgára készülő nyelvtanulók már ismeretlen témájú szövegeket is megértik, és képesek probléma nélkül kommunikálni egy anyanyelvi beszélő személlyel, érvelni vagy ellenérvelni bizonyos témákban, továbbá hosszabb szövegeket, hivatalos leveleket vagy akár esszéket is írni.
C1, C2 - felsőfok
Bár a felsőfokon is megkülönböztetnek két szintet, valójában nincs túl sok különbség a C1 és C2 között.
Azok, akik C1 szinten vannak egy adott idegen nyelvből, képesek komolyabb erőfeszítés nélkül megérteni bármilyen filmet, tévéműsort, előadást, párbeszédet vagy irodalmat, tanulmányokat akkor is, ha annak témája átvitt értelmű, illetve ahhoz saját gondolatokat, hozzászólásokat is képesek hozzáfűzni, vagy írásban megfogalmazni.
A C2 szintű nyelvtanulók pedig akár már az akcentussal beszélőket is probléma nélkül megértik, könnyedén boldogulnak anyanyelvi környezetben, és képesek magas szinten szövegeket alkotni vagy beszélni.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
