A2, B2, C1 - mi a különbség bizonyos nyelvvizsga szintek között?

Ahogy arról korábban már beszámoltunk nektek, 2024-től számos egyetem már a középszintnél, vagyis B2-es szintnél alacsonyabb, B1-es vagy A2-es nyelvvizsgát, esetleg részvizsgát is elfogad. Hogy tisztában legyetek azzal, mit jelentenek ezek a szintek és fokozatok, elmagyarázzuk nektek, pontosan mik a különbségek bizonyos szintű nyelvvizsgák között.

  • Székács Linda

A szintek közötti különbséget az Európai Tanács által jóváhagyott Közös Európai Referenciakeret (KER) határozza meg, vizsgarészenként (hallás, olvasás, beszéd- és íráskészség) részletesen elmagyarázva, hogy pontosan mit kell teljesítenetek, hogy sikeres legyen a választott szintű nyelvvizsgátok.

A1, A2 - alapfok

Az 'A' jelölésű nyelvvizsgák alapvetően a kezdő, alapfokú tudású nyelvi szintet határozzák meg. Az ezen a szinten vizsgázó diákok bár zömében egyszerű kifejezésekkel és nem túl bonyolult nyelvtani szerkezetek használatával, de szóban és írásban is képesek kifejezni magukat és egyszerű párbeszédeket folytatni. Az eddigi felvételi szabályozások szerint ezért a nyelvtudásért nem járt pluszpont az egyetemi felvételiben, 2024-től azonban számos egyetemen már az alapfokú nyelvtudást is pontokkal díjazzák, ezért érdemes lehet elgondolkodnotok, hogy a felvételi előtt megpróbáljátok az alapfokú nyelvvizsgát akár a második, vagy esetleg harmadik tanult idegen nyelvetekből.

B1, B2 - középfok

A középfokot jelölő szinten belül megkülönböztetik a közép-haladó (B1), illetve a haladó (B2) szintet. Azok, akik B1 szintű nyelvtudással rendelkeznek képesek arra, hogy a mindennapi életben, vagy egy esetleges külföldi utazás során elboldoguljanak és értsék az adott ország nyelvét, legyen szó beszélt vagy írott kommunikációról, esetleg egy hosszabb szöveg, könyv vagy cikk értelmezéséről, amennyiben az adott téma nem túl bonyolult.

Ezzel szemben a B2-es szintű nyelvtudással rendelkező, nyelvvizsgára készülő nyelvtanulók már ismeretlen témájú szövegeket is megértik, és képesek probléma nélkül kommunikálni egy anyanyelvi beszélő személlyel, érvelni vagy ellenérvelni bizonyos témákban, továbbá hosszabb szövegeket, hivatalos leveleket vagy akár esszéket is írni.

C1, C2 - felsőfok

Bár a felsőfokon is megkülönböztetnek két szintet, valójában nincs túl sok különbség a C1 és C2 között.

Azok, akik C1 szinten vannak egy adott idegen nyelvből, képesek komolyabb erőfeszítés nélkül megérteni bármilyen filmet, tévéműsort, előadást, párbeszédet vagy irodalmat, tanulmányokat akkor is, ha annak témája átvitt értelmű, illetve ahhoz saját gondolatokat, hozzászólásokat is képesek hozzáfűzni, vagy írásban megfogalmazni.

A C2 szintű nyelvtanulók pedig akár már az akcentussal beszélőket is probléma nélkül megértik, könnyedén boldogulnak anyanyelvi környezetben, és képesek magas szinten szövegeket alkotni vagy beszélni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.