Ahogy arról korábban már beszámoltunk nektek, 2024-től számos egyetem már a középszintnél, vagyis B2-es szintnél alacsonyabb, B1-es vagy A2-es nyelvvizsgát, esetleg részvizsgát is elfogad. Hogy tisztában legyetek azzal, mit jelentenek ezek a szintek és fokozatok, elmagyarázzuk nektek, pontosan mik a különbségek bizonyos szintű nyelvvizsgák között.
A szintek közötti különbséget az Európai Tanács által jóváhagyott Közös Európai Referenciakeret (KER) határozza meg, vizsgarészenként (hallás, olvasás, beszéd- és íráskészség) részletesen elmagyarázva, hogy pontosan mit kell teljesítenetek, hogy sikeres legyen a választott szintű nyelvvizsgátok.
A1, A2 - alapfok
Az 'A' jelölésű nyelvvizsgák alapvetően a kezdő, alapfokú tudású nyelvi szintet határozzák meg. Az ezen a szinten vizsgázó diákok bár zömében egyszerű kifejezésekkel és nem túl bonyolult nyelvtani szerkezetek használatával, de szóban és írásban is képesek kifejezni magukat és egyszerű párbeszédeket folytatni. Az eddigi felvételi szabályozások szerint ezért a nyelvtudásért nem járt pluszpont az egyetemi felvételiben, 2024-től azonban számos egyetemen már az alapfokú nyelvtudást is pontokkal díjazzák, ezért érdemes lehet elgondolkodnotok, hogy a felvételi előtt megpróbáljátok az alapfokú nyelvvizsgát akár a második, vagy esetleg harmadik tanult idegen nyelvetekből.
B1, B2 - középfok
A középfokot jelölő szinten belül megkülönböztetik a közép-haladó (B1), illetve a haladó (B2) szintet. Azok, akik B1 szintű nyelvtudással rendelkeznek képesek arra, hogy a mindennapi életben, vagy egy esetleges külföldi utazás során elboldoguljanak és értsék az adott ország nyelvét, legyen szó beszélt vagy írott kommunikációról, esetleg egy hosszabb szöveg, könyv vagy cikk értelmezéséről, amennyiben az adott téma nem túl bonyolult.
Ezzel szemben a B2-es szintű nyelvtudással rendelkező, nyelvvizsgára készülő nyelvtanulók már ismeretlen témájú szövegeket is megértik, és képesek probléma nélkül kommunikálni egy anyanyelvi beszélő személlyel, érvelni vagy ellenérvelni bizonyos témákban, továbbá hosszabb szövegeket, hivatalos leveleket vagy akár esszéket is írni.
C1, C2 - felsőfok
Bár a felsőfokon is megkülönböztetnek két szintet, valójában nincs túl sok különbség a C1 és C2 között.
Azok, akik C1 szinten vannak egy adott idegen nyelvből, képesek komolyabb erőfeszítés nélkül megérteni bármilyen filmet, tévéműsort, előadást, párbeszédet vagy irodalmat, tanulmányokat akkor is, ha annak témája átvitt értelmű, illetve ahhoz saját gondolatokat, hozzászólásokat is képesek hozzáfűzni, vagy írásban megfogalmazni.
A C2 szintű nyelvtanulók pedig akár már az akcentussal beszélőket is probléma nélkül megértik, könnyedén boldogulnak anyanyelvi környezetben, és képesek magas szinten szövegeket alkotni vagy beszélni.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
