A felsősök több fele szereti, ha a mobilját is használhatja nyelvórán tanulásra - derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megbízásából készült kutatásból, amelyben felső tagozatos általános iskolásokat és diákokat kérdeztek az online nyelvtanulásról.
A tanulmányból kiderült, hogy ugyan a diákok negyede még mindig a hagyományos környezetben megtartott órákat kedveli jobban. A tanulók 55 százaléka szereti, ha a mobiltelefonját nyelvórán tanulásra használhatja, sőt 42 százalékuk elvárja, hogy valamilyen digitális eszközt használjon a tanár. Érdemes megjegyezni, hogy a diákok negyede elutasítja, hogy a mobilját nyelvórán használja - írja az MTI.
Nyelvi applikációk: B2-es szintig nagyon hatékonyak
A nyelvtanárok is nyitottak a digitális eszközök, platformok iránt. A nyelvtanuló alkalmazások összehasonlításánál elmondható, hogy a Busuu, a Duolingo, a Rosetta Stone és a Xeropan használatának hatékonyságában nincs szignifikáns különbség. A kutatás szerint ezek az alkalmazások leginkább a B2-es szintig segítik erőteljesebben a nyelvtanulást: a digitális applikációt használó nyelvtanulók szignifikáns mértékben fejlődnek az alkalmazásokat nem használó társaikhoz képest. Emiatt a B2-es szinttől inkább csak kiegészítésként ajánlott alkalmazásokkal tanulni.
Nyomtatott szótár helyett gépi fordítóprogram
A kutatók azt is kiemelték, hogy az alfa-generáció számára már idegen a nyomtatott szótár használata, ezért érdemes inkább gépi fordítóprogramokat használni. A hatékony nyelvtanuláshoz a tanulmány szerint leginkább a vegyes tanulási módot érdemes választani: a nyomtatott tankönyv, a nyelvtanári segítség és az alkalmazások használata jól kiegészítik egymást.
A nyelvtanulást segítő applikációkról az alábbi cikkben olvashattok:
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
