Nyelvtanulás: így tanulják legszívesebben az idegen nyelvet a felsősök

A felsősök több fele szereti, ha a mobilját is használhatja nyelvórán tanulásra - derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megbízásából készült kutatásból, amelyben felső tagozatos általános iskolásokat és diákokat kérdeztek az online nyelvtanulásról.

A tanulmányból kiderült, hogy ugyan a diákok negyede még mindig a hagyományos környezetben megtartott órákat kedveli jobban. A tanulók 55 százaléka szereti, ha a mobiltelefonját nyelvórán tanulásra használhatja, sőt 42 százalékuk elvárja, hogy valamilyen digitális eszközt használjon a tanár. Érdemes megjegyezni, hogy a diákok negyede elutasítja, hogy a mobilját nyelvórán használja - írja az MTI.

Nyelvi applikációk: B2-es szintig nagyon hatékonyak

A nyelvtanárok is nyitottak a digitális eszközök, platformok iránt. A nyelvtanuló alkalmazások összehasonlításánál elmondható, hogy a Busuu, a Duolingo, a Rosetta Stone és a Xeropan használatának hatékonyságában nincs szignifikáns különbség. A kutatás szerint ezek az alkalmazások leginkább a B2-es szintig segítik erőteljesebben a nyelvtanulást: a digitális applikációt használó nyelvtanulók szignifikáns mértékben fejlődnek az alkalmazásokat nem használó társaikhoz képest. Emiatt a B2-es szinttől inkább csak kiegészítésként ajánlott alkalmazásokkal tanulni.

Nyomtatott szótár helyett gépi fordítóprogram

A kutatók azt is kiemelték, hogy az alfa-generáció számára már idegen a nyomtatott szótár használata, ezért érdemes inkább gépi fordítóprogramokat használni. A hatékony nyelvtanuláshoz a tanulmány szerint leginkább a vegyes tanulási módot érdemes választani: a nyomtatott tankönyv, a nyelvtanári segítség és az alkalmazások használata jól kiegészítik egymást.

A nyelvtanulást segítő applikációkról az alábbi cikkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.