Négy éve lett megígérve, de azóta sem indult el a diákok Külföldi Nyelvtanulási Programja

Pedig 58 diák már kipróbálhatta, a programért felelő miniszteri biztos pedig három éven keresztül havi bruttó 500 ezer forintot kapott.

  • Székács Linda

Már az érettségi és a ballagás előtt áll az a kilencedikes évfolyam, akiket elsőként érinthetett volna Orbán Viktor 2019-es ígérete, a Külföldi Nyelvoktatási Program. A magyar diákoknak ingyenesen biztosított, kéthetes külföldi nyelvkurzusokat ígérő programot az elmúlt négy és fél évben sem sikerült elindítani, melynek oka a hvg.hu szerint elsősorban a pénzhiány.

A program keretein belül a 9. és a 11. évfolyamon tanulók a nyári szünetben két hétre egy külföldi nyelviskolába utazhattak volna az Egyesült Királyságba, Írországba, Máltára, Németországba, Ausztriába, Franciaországba vagy Kínába. Egy diák tehát a középiskolai évei alatt kétszer is részesülhetett volna a programban, ami a tervek szerint 2020 nyarán indult volna először, és amit akkor a koronavírus-járvány miatt érthető okokból elhalasztottak, és ami azóta sem - a kormány szerint jelenleg az orosz-ukrán háború miatt - nem kezdődött el.

Pedig az Erasmusért is felelő Tempus Közalapítvány szerint minden készen áll a starthoz, a halasztás egyedül az Egyesült Királyság esetében lenne indokolt, ami 2020. január 31-én hivatalosan is kilépett az Európai Unióból. A többi célország azonban még így is a diákok rendelkezésére állna.

A lap szerint a hivatalos ok inkább a pénzhiány lehet. A hvg ugyanis már az ígéret elhangzásakor kiszámolta, hogy a megvalósításhoz évi mintegy 90 milliárd forintra lenne szükség, azonban a kormány már 2019-ben is csak évi 70 milliárd forinttal számolt, de ennek is csak a felét, 34,3 milliárd forintot különítettek el a 2020-as büdzsében, amit végül átcsoportosítottak a járvány kezelésére, és az elkülönített pénzeket azóta is rendre átcsoportosítják.

Pedig az előkészületekre már eddig is több mint 1,5 milliárd forintnyi közpénzt költöttek el.

  • 607,5 millió forintot 2020-ban az előkészületekre és a program működtetésének költségeire, továbbá az informatikai fejlesztésekre
  • 842,3 millió forintot az egyéb, a programhoz szükséges informatikai háttér kiépítésére, és
  • 18 millió forintot kapott összesen 3 év alatt – 2019 áprilisától 2022 áprilisáig havi bruttó 500 ezer forintot – a Külföldi Nyelvtanulási Program miniszteri biztosaként Bartos Mónika fideszes képviselő.

Az évi 140 ezer diákot érintő programot pedig már tesztelték is, korábban 58 diák próbálhatta ki, hogy milyen lenne, ha megvalósulna.

 

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.