Pedig 58 diák már kipróbálhatta, a programért felelő miniszteri biztos pedig három éven keresztül havi bruttó 500 ezer forintot kapott.
Már az érettségi és a ballagás előtt áll az a kilencedikes évfolyam, akiket elsőként érinthetett volna Orbán Viktor 2019-es ígérete, a Külföldi Nyelvoktatási Program. A magyar diákoknak ingyenesen biztosított, kéthetes külföldi nyelvkurzusokat ígérő programot az elmúlt négy és fél évben sem sikerült elindítani, melynek oka a hvg.hu szerint elsősorban a pénzhiány.
A program keretein belül a 9. és a 11. évfolyamon tanulók a nyári szünetben két hétre egy külföldi nyelviskolába utazhattak volna az Egyesült Királyságba, Írországba, Máltára, Németországba, Ausztriába, Franciaországba vagy Kínába. Egy diák tehát a középiskolai évei alatt kétszer is részesülhetett volna a programban, ami a tervek szerint 2020 nyarán indult volna először, és amit akkor a koronavírus-járvány miatt érthető okokból elhalasztottak, és ami azóta sem - a kormány szerint jelenleg az orosz-ukrán háború miatt - nem kezdődött el.
Pedig az Erasmusért is felelő Tempus Közalapítvány szerint minden készen áll a starthoz, a halasztás egyedül az Egyesült Királyság esetében lenne indokolt, ami 2020. január 31-én hivatalosan is kilépett az Európai Unióból. A többi célország azonban még így is a diákok rendelkezésére állna.
A lap szerint a hivatalos ok inkább a pénzhiány lehet. A hvg ugyanis már az ígéret elhangzásakor kiszámolta, hogy a megvalósításhoz évi mintegy 90 milliárd forintra lenne szükség, azonban a kormány már 2019-ben is csak évi 70 milliárd forinttal számolt, de ennek is csak a felét, 34,3 milliárd forintot különítettek el a 2020-as büdzsében, amit végül átcsoportosítottak a járvány kezelésére, és az elkülönített pénzeket azóta is rendre átcsoportosítják.
Pedig az előkészületekre már eddig is több mint 1,5 milliárd forintnyi közpénzt költöttek el.
Az évi 140 ezer diákot érintő programot pedig már tesztelték is, korábban 58 diák próbálhatta ki, hogy milyen lenne, ha megvalósulna.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
