Nem csak egyben, akár külön is megszerezhetitek a nyelvvizsgátok írásbeli és szóbeli részét, ez azonban felvethet bizonyos kérdéseket bennetek.
A legtöbben valószínűleg tudjátok, hogy nem muszáj egyben letudni a szóbeli és írásbeli vizsgátok, ha esetleg féltek ettől a nagy megmérettetéstől, vagy valamelyik vizsgarészből kevésbé érzitek magatokat felkészültnek, mint a másikból. Ha úgy könnyebbnek érzitek, akár ketté is szedhetitek a vizsgarészeket és hónapokkal, vagy akár évekkel később is megszerezhetitek a részvizsgátok valamelyik nyelvből. Ez az idei felvételitől kezdve azért is hasznos, mert több olyan egyetemről is tudunk, ahol már a részvizsgákért is járnak pontok, szemben azzal, hogy a korábbi szabályok szerint csak a komplex vizsgákért járt többletpont.
Ha a részvizsgák mellett döntenétek, de aggódtok amiatt, hogy később vajon így is teljes értékűnek számít-e majd a bizonyítványotok, megnyugodhattok, mert igen. Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központjának oldala szerint amennyiben ugyanazon a nyelven és szinten tesztek szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát, az egyenértékű a komplex nyelvtudást igazoló dokumentummal, függetlenül a két vizsga között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól.
Bár két külön bizonyítványt kaptok tehát, amiben a dátumok is eltérőek, sőt, talán még a nyelvvizsgaközpont is, ahol szereztétek, ez nem befolyásol semmit. Ha viszont mégis szeretnétek egyben látni a két külön bizonyítványotokat, vagy esetleg a jövőbeli munkahelyeteken szükség lesz egy komplex igazolásra, ezt bármikor tudjátok kérvényezni az Oktatási Hivatalnál. Ennek módjáról itt olvashattok.
Középfokot felsőfokkal? Nem éri meg
Ha akarjátok, vagy szükség van rá, akár két különböző szintű nyelvvizsgát is egyesíthettek. Ez viszont nem biztos, hogy megéri, hiszen akkor az alacsonyabb szintről kaptok kompex vizsgaigazolást. Ha például külön tettetek középfokú szóbelit, felsőfokon pedig írásbeliztetek, az egyesített vizsgátok a magasabb szintű teljesítmény ellenére is csak középfokúnak fog számítani.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
