Nem csak egyben, akár külön is megszerezhetitek a nyelvvizsgátok írásbeli és szóbeli részét, ez azonban felvethet bizonyos kérdéseket bennetek.
A legtöbben valószínűleg tudjátok, hogy nem muszáj egyben letudni a szóbeli és írásbeli vizsgátok, ha esetleg féltek ettől a nagy megmérettetéstől, vagy valamelyik vizsgarészből kevésbé érzitek magatokat felkészültnek, mint a másikból. Ha úgy könnyebbnek érzitek, akár ketté is szedhetitek a vizsgarészeket és hónapokkal, vagy akár évekkel később is megszerezhetitek a részvizsgátok valamelyik nyelvből. Ez az idei felvételitől kezdve azért is hasznos, mert több olyan egyetemről is tudunk, ahol már a részvizsgákért is járnak pontok, szemben azzal, hogy a korábbi szabályok szerint csak a komplex vizsgákért járt többletpont.
Ha a részvizsgák mellett döntenétek, de aggódtok amiatt, hogy később vajon így is teljes értékűnek számít-e majd a bizonyítványotok, megnyugodhattok, mert igen. Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központjának oldala szerint amennyiben ugyanazon a nyelven és szinten tesztek szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát, az egyenértékű a komplex nyelvtudást igazoló dokumentummal, függetlenül a két vizsga között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól.
Bár két külön bizonyítványt kaptok tehát, amiben a dátumok is eltérőek, sőt, talán még a nyelvvizsgaközpont is, ahol szereztétek, ez nem befolyásol semmit. Ha viszont mégis szeretnétek egyben látni a két külön bizonyítványotokat, vagy esetleg a jövőbeli munkahelyeteken szükség lesz egy komplex igazolásra, ezt bármikor tudjátok kérvényezni az Oktatási Hivatalnál. Ennek módjáról itt olvashattok.
Középfokot felsőfokkal? Nem éri meg
Ha akarjátok, vagy szükség van rá, akár két különböző szintű nyelvvizsgát is egyesíthettek. Ez viszont nem biztos, hogy megéri, hiszen akkor az alacsonyabb szintről kaptok kompex vizsgaigazolást. Ha például külön tettetek középfokú szóbelit, felsőfokon pedig írásbeliztetek, az egyesített vizsgátok a magasabb szintű teljesítmény ellenére is csak középfokúnak fog számítani.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
