Nem csak egyben, akár külön is megszerezhetitek a nyelvvizsgátok írásbeli és szóbeli részét, ez azonban felvethet bizonyos kérdéseket bennetek.
A legtöbben valószínűleg tudjátok, hogy nem muszáj egyben letudni a szóbeli és írásbeli vizsgátok, ha esetleg féltek ettől a nagy megmérettetéstől, vagy valamelyik vizsgarészből kevésbé érzitek magatokat felkészültnek, mint a másikból. Ha úgy könnyebbnek érzitek, akár ketté is szedhetitek a vizsgarészeket és hónapokkal, vagy akár évekkel később is megszerezhetitek a részvizsgátok valamelyik nyelvből. Ez az idei felvételitől kezdve azért is hasznos, mert több olyan egyetemről is tudunk, ahol már a részvizsgákért is járnak pontok, szemben azzal, hogy a korábbi szabályok szerint csak a komplex vizsgákért járt többletpont.
Ha a részvizsgák mellett döntenétek, de aggódtok amiatt, hogy később vajon így is teljes értékűnek számít-e majd a bizonyítványotok, megnyugodhattok, mert igen. Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központjának oldala szerint amennyiben ugyanazon a nyelven és szinten tesztek szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát, az egyenértékű a komplex nyelvtudást igazoló dokumentummal, függetlenül a két vizsga között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól.
Bár két külön bizonyítványt kaptok tehát, amiben a dátumok is eltérőek, sőt, talán még a nyelvvizsgaközpont is, ahol szereztétek, ez nem befolyásol semmit. Ha viszont mégis szeretnétek egyben látni a két külön bizonyítványotokat, vagy esetleg a jövőbeli munkahelyeteken szükség lesz egy komplex igazolásra, ezt bármikor tudjátok kérvényezni az Oktatási Hivatalnál. Ennek módjáról itt olvashattok.
Középfokot felsőfokkal? Nem éri meg
Ha akarjátok, vagy szükség van rá, akár két különböző szintű nyelvvizsgát is egyesíthettek. Ez viszont nem biztos, hogy megéri, hiszen akkor az alacsonyabb szintről kaptok kompex vizsgaigazolást. Ha például külön tettetek középfokú szóbelit, felsőfokon pedig írásbeliztetek, az egyesített vizsgátok a magasabb szintű teljesítmény ellenére is csak középfokúnak fog számítani.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
