Nem csak egyben, akár külön is megszerezhetitek a nyelvvizsgátok írásbeli és szóbeli részét, ez azonban felvethet bizonyos kérdéseket bennetek.
A legtöbben valószínűleg tudjátok, hogy nem muszáj egyben letudni a szóbeli és írásbeli vizsgátok, ha esetleg féltek ettől a nagy megmérettetéstől, vagy valamelyik vizsgarészből kevésbé érzitek magatokat felkészültnek, mint a másikból. Ha úgy könnyebbnek érzitek, akár ketté is szedhetitek a vizsgarészeket és hónapokkal, vagy akár évekkel később is megszerezhetitek a részvizsgátok valamelyik nyelvből. Ez az idei felvételitől kezdve azért is hasznos, mert több olyan egyetemről is tudunk, ahol már a részvizsgákért is járnak pontok, szemben azzal, hogy a korábbi szabályok szerint csak a komplex vizsgákért járt többletpont.
Ha a részvizsgák mellett döntenétek, de aggódtok amiatt, hogy később vajon így is teljes értékűnek számít-e majd a bizonyítványotok, megnyugodhattok, mert igen. Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központjának oldala szerint amennyiben ugyanazon a nyelven és szinten tesztek szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát, az egyenértékű a komplex nyelvtudást igazoló dokumentummal, függetlenül a két vizsga között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól.
Bár két külön bizonyítványt kaptok tehát, amiben a dátumok is eltérőek, sőt, talán még a nyelvvizsgaközpont is, ahol szereztétek, ez nem befolyásol semmit. Ha viszont mégis szeretnétek egyben látni a két külön bizonyítványotokat, vagy esetleg a jövőbeli munkahelyeteken szükség lesz egy komplex igazolásra, ezt bármikor tudjátok kérvényezni az Oktatási Hivatalnál. Ennek módjáról itt olvashattok.
Középfokot felsőfokkal? Nem éri meg
Ha akarjátok, vagy szükség van rá, akár két különböző szintű nyelvvizsgát is egyesíthettek. Ez viszont nem biztos, hogy megéri, hiszen akkor az alacsonyabb szintről kaptok kompex vizsgaigazolást. Ha például külön tettetek középfokú szóbelit, felsőfokon pedig írásbeliztetek, az egyesített vizsgátok a magasabb szintű teljesítmény ellenére is csak középfokúnak fog számítani.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
