A héten tette közzé a 2022-es kompetenciamérés eredményeit az Oktatási Hivatal. A matematika és szövegértés mellett diákok tudását a természettudományokból, a 6. és 8. osztályosokét pedig idegen nyelvekből; angolból vagy németből is felmérték, melyek célja annak a felmérése, hogy a tanulók elérik-e a tantervi követelményekben az egyes évfolyamok számára előírt Közös Európai Referenciakeret (KER) szerinti szinteket. Ez a 6. évfolyamon A1, 8. évfolyamon A2 szint, két tanítási nyelvű oktatásban pedig 6. évfolyamon A2, 8. évfolyamon pedig egy erős alapfokú tudásnak megfelelő B1-es szint.
Angol idegen nyelvből a 6. osztályosok közül 63 877-en vizsgáztak, a nyolcadikosok pedig 65 084-en, németből viszont - mivel ezt a kompeteneciamérésben részt vevő iskolák közül jóval kevesebb intézményben tanítják első idegen nyelvként - a hatodikosok mindössze 18 311 vizsgát tettek, de nem sokkal voltak többen a 8. osztályosok sem, akik 19 974 vizsgát tettek.
A megszokottakkal ellentétben azonban idén máshogy értékelték a feladatlapokat. Az eredményeket összesítő országos jelentésben azt írják, idén egy úgynevezett képességskála alapján értékelték a gyerekeket; a 6. évfolyamos idegen nyelvi mérésen részt vevő tanulók országos átlageredményét 1500 pontban, szórását 200 pontban határozták meg mindkét nyelvből.
"A korábbi években a nyelvi 12 OKM2022 Országos jelentés méréseken a tanulók a saját mérési típusuknak megfelelő szintű feladatsort kaptak, és aki elérte a 60%-os teljesítményt, az „megfelelt” minősítést kapott" - írják.
A 2022-es méréseken viszont a tanulói képességszintek meghatározásakor az volt a cél, hogy "a kétféle visszajelzés (százalékos eredmény és képességpont) minél inkább átfedésbe kerüljön. Minden tanuló esetén a saját mérési típusának megfelelő KER-szintű feladatokon meghatároztuk, hogy elérte-e a 60%-ot, majd megvizsgáltuk, hogy a „megfelelt” tanulók képességpontjai hol kezdődnek a képességskálán, és hol van az az optimális pont, ahol a képességpont a legjobb becslést adja arra vonatkozóan, hogy a tanuló a hagyományos értékelés szerint elérte-e a „megfelelt” minősítés" - teszik hozzá.
Az eredmények alapján a 6. évfolyamon a tanulók 66,8%-a érte el az elvárt szintet, ami nagyjából megegyezik az elmúlt ével eredményeivel.A tanulók 27,4%-a A1, 16,6%-a pedig A2 szinten teljesített, 22,8%-uk pedig még ennél is jobban, B1 szinten vagy fölötte teljesített. De nem rontottak nagyot a 8. évfolyamos tanulók sem, akiknek 59,4 %-a érte el a számukra előírt A2 szintet, ami szintén nagyjából megegyezik a 2015 és 2021 közötti 50 és 75 százalék között mozgó aránnyal. 15,7%-uk A2 szinten, 43,7% pedig B1 szinten vagy fölötte teljesített.
Németből viszont már közel sem ilyen jók az eredmények. Ebből az idegen nyelvből a hatodik osztályos tanulók mindössze 30%-a teljesített A1 szinten, 11,2%-uk pedig A2 szinten, ennél jobban viszont csak 2,1 százalékuk, míg a 8. évfolyamon a mérésen részt vevő tanulók 74%-a nem érte el az előírt A2 szintet. Ezt mindössze 18,5 százalékuknak sikerült, 7,5% pedig B1 szinten vagy efölött teljesített.
Németből a lányok erősebbek
Nemek közti különbség csak német nyelvből megfigyelhető. Az angol idegen nyelvi mérés eredményében a 6. évfolyamon nincsen különbség a fiúk és a lányok teljesítményében, a 8. évfolyamon a lányok átlageredménye 7 ponttal magasabb a fiúk eredményénél, ami szintén nem számottevő, a német idegen nyelvi mérésen viszont sokkal nagyobb volt a különbség: 6. évfolyamon 32 pont, 8. évfolyamon pedig 47 pont különbség a lányok javára.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
