Fact-check: Valahol már nyelvtudás nélkül is keresnek angoltanárt?

Utánajártunk, mi igaz a Facebookon százak által megosztott kép tartalmából.

  • Tarnay Kristóf

Napok óta kering a Facebookon egy Profession.hu-képernyőmentés, amelyen az látható, hogy egy budapesti iskola angoltanár-hirdetésénél az van megadva, hogy az nem igényel nyelvtudást. Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért oldalról például már több, mint négyszázan osztották meg ezt a képet:

Profession.hu/képernyőmentés/Facebook

Megkerestük a képen olvasható Baár-Madas Református Gimnáziumot, hogy valódi-e az álláshirdetés. Az iskola vezetőségétől azt az információt kaptuk, hogy valódi, de arra csak adminisztrációs hibából került fel az, hogy ne kellene nyelvtudás ahhoz, hogy valaki angoltanár legyen. Az álláshirdetést azóta már le is vették, mivel az állást időközben már betöltötték, de a munkatársuk elmondása alapján

a részletes leírásban ott volt, hogy megfelelő egyetemi végzettség és értelemszerűen nyelvtudás is kell annak betöltéséhez.

A közösségi médiában terjedő információ tehát téves, a kép ugyanakkor nem hamisítvány. Mint kollégájuk kérdésünkre felidézte, az történt, hogy amikor feltették az álláshirdetést a Profession.hu felületére, akkor a nyelvtudásról szóló rubrikát egyszerűen nem töltötték ki. Ezért jelezte ki a rendszer azt, hogy nem kell hozzá nyelvtudás, ezt elmondásuk alapján egyébként később javították is.

Az állásra jelentkezők végig is olvasták a hirdetés szövegét és csak olyanok jelentkeztek, akiknek van nyelvtudása és megfelelő diplomája.

A másik, amin sokan fennakadtak, az a megjelölt, bruttó 296 ezres fizetés. Ez nem csak ennél az álláshirdetésnél szerepelt így, de egy másik, matektanár esetében is, ennek egy gazdasági portál cikket is szentelt, az Aldi részmunkaidős raktárosainak bérezésével összevetve. Az iskolavezetéstől azt válaszolták kérdésünkre, ez az információ is tévedés volt, kollégájuk hibásan tette közzé azt. Egyébként a cikket közlő portál korábbi táblázatából is kiderül, hogy ez a szám a legalacsonyabb kezdő pedagógusfizetéseket sem érné el, ha valós lenne. A gyakornok és pedagógus I. bértábla ugyanis – a szintén nem túl magas – bruttó 391 ezer forintnál kezdődik. E két kategória minimumát bruttó 400 és 410 ezerre tolná fel a státusztörvény tervezete.

Igaz, a jelölt minimális bérek eléréséhez szakszervezeti vélemények szerint azzal együtt, hogy a szakmai ágazati pótlékot – egyébként az érdekvédők kéréseinek eleget téve – beépítik az alapbérbe, sokaknál alig kell érdemben emelni. Az érme másik oldala ugyanakkor az, hogy az intézményvezetőknek igen jelentős mozgástere lesz a többletmunkáért extra juttatásokat megállapítani. A gyakornokok kivételével, akik ebben a rendszerben még nem vesznek részt, ezzel mindenhol egymillió forint fölé is mehet így a pedagógusok jövedelme, ennek sok részlete azonban majd csak a törvény végrehajtási rendeletéből fog kiderülni.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Veres Viktor)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.