Megszavazta a parlament a felsőoktatási törvény módosítását - ez többek között azt jelenti, hogy ezentúl a diplomák kiadásának nem lesz "központi" feltétele a B2-es nyelvvizsga.
A jogszabály alapján a diplomák kiadásának előfeltétele csupán a záróvizsga teljesítése. Eddig a felsőoktatási törvény szigorúbb feltételeket szabott meg: alapszakos diplomát csak az szerezhetett, aki a záróvizsgán átment, és legalább egy B2-es komplex nyelvvizsgát is szerzett.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a hallgatók nem tanulnak majd idegen nyelveket, a törvény ugyanis előírja, hogy a felsőoktatási intézményeknek idegen szaknyelvi ismereteket kell oktatniuk. Sőt: akár úgy is dönthetnek, hogy a tanterv részévé tesznek valamilyen nyelvi mérést vagy akár a nyelvvizsga megszerzését.
A döntéssel jól járnak azok az exhallgatók, akik 2021 augusztusa után államvizsgáztak, de nem szereztek nyelvvizsgát, így eddig nem vehették át a diplomájukat. Ők most megkapják az oklevelüket.
Egyetemi címet kapott az egyik főiskola, jönnek a mikrotanúsítványok
A felsőoktatási törvény módosítása más elemeket is tartalmaz: alkalmazott tudományok egyetemeként működik tovább februártól a budapesti Gábor Dénes Főiskola - Gábor Dénes Egyetem néven.
Szintén fontos változás, hogy a felsőoktatási intézmények ezentúl bármelyik tantárgy, kurzus, modul elvégzéséért kiállíthatnak ún. mikrotanúsítványt a hallgatóknak, amellyel ők - akár a későbbi munkavállaláskor - bizonyíthatják, hogy különböző ismereteket, képességek birtokában vannak.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
